Ha tiniknek tesszük fel ezt a fenti kérdést, lehet hogy rávágnák, hogy ők nem. De azért valamit csak-csak, hiszen egy családban többnyire mindenki kiveszi a részét a közös feladatokból. Ti hogy vagytok ezzel?
BOGDÁNYI KRISZTINA
(kisgyermekes édesanya)
Nálatok ki az, akinek jobban szívügye a takarítás?
Úgy érzem, mi az a házaspár vagyunk, akik kötelező körnek érzik a takarítást, ezáltal azt sem igazán tudom megmondani, melyikünk szívügye inkább. Megcsináljuk, mivel fontos, hogy rend legyen, de egyikünk sem élvezi igazán. A rendet, tisztaságot természetesen igen, csak az odáig vezető út kimaradhatna.
Milyen a munkamegosztás?
Kimondott munkamegosztás nincs, egyszerűen csak alakult az évek során. Férjemé a porszívózás, ami már talán az első pillanattól kezdve így van. Enyém a WC. A többi mindig valahogy alakul, főleg pici gyerek mellett. Akinek épp ideje van, az végzi el a házimunkát. Ha a pici baba is engedi, akkor amíg alszik vagy épp eljátszik, addig mindketten nekifogunk valaminek.
Mi az, amit nagyon nem szeretsz megcsinálni?
Amire a legnehezebben veszem rá magam, az a spájz rendberakása. Valahogy ott pillanatok alatt el tud uralkodni a káosz. A házban ez az a hely, ami nincs szem előtt. Amikor nincs időnk, energiánk szépen elpakolni vásárlás után, csak minden bekerül oda és napok múlva kerül a helyére.
BÍRÓ HUSZÁR ÁGNES
(pedagógus, kétgyermekes anyuka)
Nálatok ki az, akinek jobban szívügye a takarítás? Milyen a munkamegosztás?
A mi családunkban a takarítás elsősorban az én dolgom, de a férjem, amiben tud, segít. Annak ellenére, hogy kerekesszékes férfi, segít mosogatni, a mosdót kitakarítani, beindítja a mosó- és mosogatógépet, port is töröl, és gyakran rendet rak a konyhában, illetve a dolgozószobájában. Ezzel jó példát mutat a két fiunknak, akik majd egyszer ugyanúgy segíteni fognak a barátnőjüknek, feleségüknek. A kilencéves nagyfiú csak akkor segít, ha konkrét kéréssel fordulok hozzá. Akkor azonban gyorsan, ügyesen megcsinál sok apróságot: porszívózik, felsöpör, elrakodik, virágot öntöz, kezem ügyébe ad bármit, amit kérek. A kétéves kisfiunk „én is, én is” korszakában van, így bármit csinálok, valamilyen módon velem tart, segít. Szeret porszívózni, virágokat öntözni, rakodni, és kuktáskodik mellettünk. Apropó, főzés! A főzés terhét (mert nekem az bizony néha teher) a férjem rendszeresen leveszi a vállamról, és kitűnően főz, bőven meg lehet dicsérni a húslevesét, a húsos, zöldséges ételeit, a tésztáit is.
Mi az, amit nagyon nem szeretsz megcsinálni?
Igazából nincs mumusom a takarítás terén, csak azt nem szeretem, hogy ez az egész soha nem ér véget. Ennek ellenére jó érzés például egy fürdőszobai nagytakarítás után végignézni a csillogó felületeken, és egy időre abba a hitbe ringatni magam, hogy itt van a the end…