Vannak, akiknek igazi nagy, közös ünnep a karácsonyt követően a szilveszter is. Összejön a család és régi filmeket nézve együtt várják az éjjeli visszaszámlálást. Mások inkább a haverokkal, a barátokkal ünnepelnek, de olyanok is akadnak, akik ilyenkor rendszerint elutaznak, hogy egy más, különlegesebb helyen érje őket az újév. Ti hogy vagytok ezzel?
KISS LIMPÁR ÉVA
(ékszerkészítő)
Mindig rejtély volt számomra, mit is ünneplünk tulajdonképpen szilveszterkor ezzel a zajos fiesztával? (Ezért utánanéztem: hivatalosan I. Szilveszter pápa halálának (!) évfordulója ez. Szegény, nem lehetett túl népszerű.)
De tényleg: karácsonykor letudtuk Krisztus urunk születésnapját, a Fény Újjászületését, a napfordulót, a Szeretet Ünnepét, a Család Ünnepét vagy a Szent Költekezés-Harácsolás-Lakomázás Háromság vigíliáját – az összes egyházi, profán, pogány – de mindenképp csillogó, kiemelkedő és jelentős dolgot – ki-ki értékrendje szerint. És miután pukkadásig feltöltöttük testi-lelki raktárainkat, még ráteszünk egy lapáttal ezzel a szilveszterezéssel. Snassz.
Utazás nem jön nálunk szóba, mert motorozni ilyenkor általában nem lehet. Bulizni ritkán járunk, mert bizonyos kor felett minden buli egy másik buli halvány utánzata csak. Úgyhogy otthon ünneplünk, illetve antiünneplünk – nosztalgiával. Mivel az első szilveszterek, mikor anyáink engedélyezték az éjfélig virrasztást, a szocializmus lazább, hanyatló korszakában teltek, ezt az életérzést tartjuk leginkább az ünnephez illőnek – az óvatos reményt, hogy valahogy, ügyesen, okosba’, megúszunk majd még egy évet, ahogy az eddigieket is. És már senki se küldhet minket aludni, ha kezdődik a Parabola a disznó viccekkel és meztelen csajokkal.
Retro tévéműsorokat keresgélünk, és retro szendvicseket gyártunk (amelyeknek szerves részét képezi a pirosarannyal pettyezett, vajkrémbe ragadt papírszalvéta), éjféli áderjánosra koccintunk (aztán gyorsan megnézzük a Bödőcs-paródiákat is) megnézzük, a kétségbeesett polgárok hogyan lövik fel a költségvetésük maradékát (csak-azért-is mulatunk-alapon) az éjféli égboltra, tutujgatjuk a remegő kutyát, meggyújtunk három büdös csillagszórót, lyukat égetünk a dohányzóasztalba, örülünk egymásnak és folytatjuk, ahol abbahagytuk.
HUNČÍK KATA
(jógaoktató)
A szilveszterek többségét baráti társaságban töltöttem és ezekért a szép emlékekért végtelenül hálás vagyok. Előfordult, hogy pontosan megterveztük a közös programot vagy hegyi kiruccanást, máskor spontán jöttünk össze a háromemeletes lakóház tetején, ahol egy éjféli koccintással köszöntöttük az új esztendőt. Az otthonülős szilveszterekből volt ugyan kevesebb, de néha erre van hangulat. Ilyenkor beszélgetünk, tévézünk, kockázunk, illetve ha a keresztgyerekeim is velünk vannak, akkor ők erősen befolyásolják a családi program menetét. Úgy néz ki, hogy ez a mostani szilveszter is ilyen családias, csendesebb, befelé fordulósabb lesz. Bárhogy is alakul, örömmel várom!