Szülőként észre sem vesszük, hogyan, de látjuk, hogy gyermekünk néhány pillanat alatt elte azt a kort, amikor azért küzd – veled is! –, hogy elmehessen élete első fesztiváljára. Sorakoznak az érvek, logikusak, nem annyira logikusak, Te pedig elvesztetted a fonalat, azt érzed, elszaladtak az évek, kihúzták a lábad alól a szőnyeget, most pedig hirtelen minden irányítás kicsúszott a kezedből. Lássuk, melyek azok a legfontosabb tanácsok, amik megkönnyítik az első fesztiválózó gyerekek szüleinek sorsát!
Nevelni már késő, adj bizalmat!
Ha korábban nem beszélgettetek egymással, nem osztottátok meg egymással tapasztalataitokat, a komoly atyai és anyai tanácsoknak a fesztivál előtti napon már nem lesz nagy súlya. Ezen a ponton dől el, hogy megvan-e a összeköttetés, a kölcsönös bizalom köztetek, ami stabil pillére a kapcsolatoknak. Ezt a bizalmat soha nem késő megadni, és ebben a helyzetben, amikor az első fesztiválra készül a gyermeked, már nem is tudsz mást tenni. Szavakkal és tettekkel is biztosítsd őt arról, hogy bízol és hiszel benne. Bízol a belátásában, a bölcsességében, a maga értékítéletében. Ez a magatartás kölcsönös bizalmat indukál, ami mankó a gyereknek abban a pillanatban, amikor egy kényes szituációban döntést kell hoznia. Ha tudja, hogy bíznak benne, hogy van egy stabil hátországa, ahol szeretik és várják őt, saját magában is jobban fog bízni, magát is jobban fogja becsülni, értékelni annál, mintsem az adott szituációban hülyeségeket csináljon.
Batárokkal együtt
Örök szabály, egészen kisgyermek korától, hogy ne egyedül vágjon neki egy nagy, új kalandnak. Legyenek mellette az ismerősei, legyenek ott a barátai, akár a legjobb barátja, akibe kapaszkodhat, aki ugyancsak támogatja őt. Több szem, többet lát ugyan, de ebben az esetben ez nem arról szól, hogy kontrollmániádat kielégítsd, hanem inkább arról a kapocsról a barátok felé is, melyek ugyancsak megtartóak.
A tiltás vonzás
Ha valamit tiltunk, mérget vehetünk rá, hogy éppen az ellenkezőjét érjük el ezzel. Pont hogy felhívjuk rá a figyelmet és ahelyett, hogy közömbös dologként elkerülné azt, közelebb megy és megnézi magának, hogy az valóban úgy van-e. Nem arról van szó, hogy ne ismertetnéd a fesztiválozás veszélyeit, mert természetesen ezt meg kell tenned. Elmondod az esetleges tettei követekezményeit, az esetőségeket, így maga is képes lesz mérlegelni. De ha ezt tiltva, korlátokat szabva, vagy akár tabusítva teszed, már fel is készítheted magad arra, hogy dacból is ki akarja majd próbálni őket. Ne mondd, hogy „ne”! Légy türelmes, elfogadó, gondolkodjatok el együtt a lehetséges következményeken és hogy ha az megtörténne, mit tennétek.
Az elfogadás
Az elfogadás külön pontot érdemel. El kell mondanod neki, hogy akkor is számíthat rád, amikor ő „rosszat” tesz. Bármi történjen is, bizhat benned, a szeretetedben a támogatásodban, abban, hogy mindig ott leszel neki. S ezt nem csak mondanod, valóban éreztetned is kell. Ezzel felvértezed őt.
Légy ott!
Szülőként neked is szükséged van a bizonyosságra arról, hogy a gyereked él és virul. De ezt nem tudod mindaddig, amíg erről nem biztosít. Egy többnapos ottalvós fesztiválon pedig hosszú-hosszú idő telik el, mire végre újra láthatod. Ha elmagyarázod neki a szülői kompetenciákat, a nagy fokú felelősségérzetet, melyben egy anya és apa nullahuszonnégyben él, megérti, hogy szükséged van arra, hogy bizonyos időközönként felvegye veled a kapcsolatot. Ez lehet egy délutáni, vagy esti rövid telefonhívás, akár egy SMS. És igen, minden nap. Hiába kellemetlen és ciki, ez neked is segít abban, hogy megnyudj és neki is, mert látja, hogy fontos vagy neki és képes vagy egy ilyen kínos szituba hozni mindkettőtöket annak érdekében, hogy megmaradjon a bizalmi kapcsolat.