Január, a polgári év első hónapja tehát a Vízöntő csillagkép nevét viseli. A régi magyar neve pedig Boldogasszony hava, mert eleink az év első hónap- ját Szűz Máriának szentelték. A keresztény (katolikus) naptárban a hónap első napja, az újév: SZŰZ MÁRIA, ISTEN ANYJA ünnepe. Az év első napját a magyar népi – így a csallóközi – hagyomány is kiskarácsony napjának nevezi.
Az írás a dunaszerdahelyi.sk-val való együttműködésünk révén kerül közlésre.
Az e naphoz fűződő szokások csak későbbi eredetűek, ugyanis a 17. századig nem január 1-én ünnepelték az év kezdetét, hanem nagykarácsony napján, december 25-én. Már a 13. századi magyarországi oklevelek is ajándékozási napként említik, így azóta is tele van olyan szokásokkal és hiedelmekkel, amelyek mágikus fortéllyal próbálták megszerezni és megtartani a szerencsét, elűzni a bajokat, a betegséget és a gonosz szellemet.
Nagyon vigyáztak arra, hogy ezen a napon nő ne lépje át a ház küszöbét, hogy elsőként mindig férfi vagy legalább fiúgyermek kívánjon boldog ünnepet.
Ilyenkor az asszonyok, leányok, leánygyermekek nem mentek ki a házból, nehogy a szerencsét, az egészséget és a boldogságot is kivigyék magukkal. Csak az Isten házát, a templomot látogatták, hogy az egész esztendőre áldást kapjanak.