Sokan még tudják, hogy a mai Bonbon szálló és az egykori járási hivatal helyén temető állt – sírjaiból azonban sajnos nagyon keveset mentettek át a mai dunaszerdahelyi köztemetőbe – szándékosan. Ugyanis Szerdahely–Újfalu e temetőjének az 1950-es évek végétől megkezdett lerombolása a város történetének egyik legsötétebb korszakát idézi: a szerdahelyiek őseit, az elődök ott nyugvó testeit, sírjeleit, fejfáit forgatták „halomra” a politika akkori „nagyurai”.
Azt azonban kevesen tudják, hogy ez az újfalui temető likvidálásakor 180 „esztendős” volt. Tudniillik az egykori Szerdahely, Nemesszeg, Tejed, illetve Újfalu lakói nem ide, máshová temetkeztek.
Több temetőről is tudomásunk van: ezek egyike a legrégibb volt: a Szent György-templom körüli sírkert, ahová utoljára 1780-ban helyeztek örök nyugalomra. Úgy tudjuk, ebben az ősi temetőben egészen a honfoglalástól kezdődően pihentek (s nyugszanak ma is a parkolók, üzletsorok alatt) az apró kis települések lakosai.