A Te életed hogy befolyásolta, befolyásolja a covid? Kérdezzük egymást minduntalan. De hogy reagál egy művész, amikor valami ilyen mélyen belenyúl az életébe, ilyen komoly hatást gyakrol, amit egyszerűen, ha akarna, se tudna elkerülni? Tény, hogy csendesen átszövi a hétköznapjait, de vajon a művészetében is visszatükröződik? Ha igen, akkor hogyan? Mai ankétunkban helyi művészek válaszolnak nekünk.
Rejtett covid-hatás: 1. rész
RENCÉS KOVÁCS JULIANNA
(Love Colors)
Milyen alkotói reakcióid voltak a covid első hulláma kapcsán?
Pont az új kollekció bemutatása előtt ért minket az első lockdown. Nagyon kellemetlen volt, először nem tudtam, hogy hogyan reagáljak. Éreztem, hogy bármilyen erős marketingkampány teljesen haszontalan. Az emberek megijedtek, befékeltek. Féltem, hogy senki nem akar majd vásárolni. De aztán nem így történt. Nagyon sokan támogattak, szeretettel vásároltak tőlem, a kis helyi alkotótól, mert tudták, hogy ezzel engem is segítenek és számukra is jó érzés. Ezért rettentő hálás vagyok.
Azóta milyen témák felé fordultál? Volt bármi az önkifejezésedben, amin változtattál?
Készült egy kisebb limitált edíciós kollekció, amit Jungle Gipsy-nek neveztem el. Azt akartam kifejezni a ruháimmal, hogy bármennyire is nehéz a helyzet, kell egy hely, ahol elbújhatunk, ahol vállalhatjuk a saját gondolatainkat, a saját véleményünket.
Általánosságban milyen hatást vélsz felfedezni a covid előtti és utáni időszakaid között?
Az igazat megvallva, mi nem vettünk észre nagy vásárlási visszaesést a covid időszaka alatt. Szerintem a hazai vásárlók szívesen támogatták a kisvállalkozókat, rengeteg visszajelzést kaptam ezzel kapcsolatban, aminek nagyon örülök. Attól félek, hogy az igazi krízis csak most jön majd, amit egyenlőre nem tudunk pozitív irányban befolyásolni.
FERDICS BÉLA
(képzőművész)
Milyen alkotói reakcióid voltak a covid első hulláma kapcsán?
Még tavaly januárban átestem a fertőzésen, így magamon tapasztalhattam meg a kiszolgáltatottságot és magatehetetlenséget. A karantén alá esett az azévi képzőművészeti projektem prezentálása is, online. Az eredeti helyszín a KMG épülete lett volna. A helyszíni kiállítás tolódott pár hónapot(ezt az állapotot is meg kellett szokni). Végül aztán megvalósult a tavasszal, igaz online megnyitóval. A tavalyi év a kivárás éve volt számomra.
Azóta milyen témák felé fordultál? Volt bármi az önkifejezésedben, amin változtattál?
A pandémia jelenléte, a heti antigénteszt, különböző megszorító intézkedés, mozgáskorlátozás, online tanítás hatása ott volt a mindennapjaimban, mégsem volt befolyással az alkotói munkásságomra. A témáim covid-függetlenek voltak. Az online oktatásban viszont beépítettem a témákba.
Általánosságban milyen hatást vélsz felfedezni a covid előtti és utáni időszakaid között?
A legnagyobb változást számomra a személyes szabadság korlátozása hozta – utazás, maszk viselése, sorban állás, rendezvények, kiállítások lefújása, aztán a meghatározott létszám zárt terekben, oltási igazolvány, baráti összejövetelek, bizonytalanság…maga az élet körforgása lelassult és ezt tapasztaltam a közvetlen környezetemben és magamon is: a leállást a mindennapokban, a csend meghallását, a napi szintű természetjárást, lehetőséget az elvonulásra, az egyedüllét jó-rossz megélését, egy alkotói légkör megteremtését.