Hétfőn, szeptember 18-án lesz az utolsó előadása a nagysikerű népmeséket feldolgozó, Varsányi Péter által rendezett „Népmesebeavató.333” című előadásnak.
Varsányi Péter szabadúszó színházrendező 2017-ben végzett az SzFE-n. Jelenleg a FreeSzFE és a Salzburgi Mozarteum PhD hallgatója. Ezt az előadást a doktori kutatása keretén belül hozza létre alkotótársaival, Juhász Gabriellával, Kovács Domokossal, Sipos Györggyel és Farkas Verával.
„Dajkamesék? Szubverzív utópiák? A kollektív tudattalan utolsó őrzői? A patriarchátus élőhalottjai? A tündérmesék ma megosztóbbak, mint valaha. De velünk élnek – úgyhogy ideje kezdenünk velük valamit. Kiderül a titok – ezt jelenti a híres tündérmese (ami az erdő mélyén történik, nem fogod elhinni)! Saját élettörténeteinkkel dolgozva járatlan útra lépünk, ahol a beavató színház a meseterápiával és a lecture performance műfajával ötvöződik. Hagyjuk magunkat elveszni a meseértelmezések erdejében. Talán találkozunk”
– summázzák a szerzők a műsor fő irányvonalát a Trafó weboldalán.
„Van egy könyv, amelyben a világ összes népmesetípusát megtalálhatjuk: ez a nemzetközi népmese-katalógus, amelyben 2500 mesetípust sorolnak fel. Ezeknek akár több száz vagy ezer változata is létezik világszerte. A történeteket különböző kategóriákba sorolták, így állatmesék, formulamesék, viccek, anekdoták, vallási és persze varázsmesék egyaránt vannak benne. Ez utóbbiakhoz tartoznak az olyan, egyetemes emberi kultúránkat meghatározó történetek, mint például a 440-es számú Békakirályfi vagy az 561-es Aladdin. Ennél a pontnál már elkezdjük sejteni, hogy a 333-as szám is egy mesét rejt. Méghozzá a világ legismertebb, egyben legvitatottabb és legellentmondásosabb népmeséjét, amelynek jelentéséről néprajzkutatók, pszichiáterek és művészek egész serege vitatkozik már sok évtizede. És ez nem más, mint a Piroska és a farkas története. Egyesek csillagászati allegóriának, mások keresztény példabeszédnek látják, de van szexuális interpretációja is. Varsányi szerint ezekkel az elemzésekkel az a legnagyobb probléma, hogy a főszereplő piros színe, a nagymamának vitt kenyér és bor, a farkas gyomrába bevarrt kő nem voltak mindig ott a mesében. Volt idő, amikor Piroska nem volt piros, sőt nem is így hívták. Volt már Blanchett, Zsanett, sőt egyes változatokban fiú szerepel helyette. Gyakran nem kenyeret és bort vitt magával, és az erdőben sem mindig farkassal találkozott, hanem néha vérfarkassal, máskor rusnya emberrel, esetleg tigrissel. A történet évszázadokon keresztül rengeteget változott, és elterjedt az egész világon, még a Távol-Keletig is eljutott. Egyvalami viszont minden változatában közös: Piroska köpenye alatt a legnagyobb félelmeinkkel találkozhatunk”
– keresi a kérdésre a választ Györgyei Szabó Magdolna a kultura.hu-n.
A Népmesebeavató.333-ban ugyancsak értelmezéseket keresnek és találnak is a színészek Juhász Gabriella, Kovács Domokos és Sipos György saját értelmezésében is, akik maguk is részt vettek a mű alkotási folyamatában. Ahogy újabb és újabb meseváltozatot véltek felfedezni a maguk életére is elkezdtek új szemmel nézni: rátaláltak saját személyes Piroska-történeteikre.
„Így jutunk el az az online társkeresők rengetegébe, az éveken át tartó züllés és alkoholizálás sűrűjébe, majd bújunk az anyját kereső kislány, valamint a sapkája varázserejében bízó fiúcska bőrébe. Hogy a nagymama vére és húsa, a rusnya ember a kocán, a mosónők és Aranykámzsácska hogyan keverednek ezekbe a történetekbe? Annak mindenki maga járjon utána! És aztán fusson el véle, mélyen a mesék erdejébe. Amely szerencsére elég nagy ahhoz, hogy mindenki története elférjen benne”
– zárja sorai Györgyei Szabó Magdolna.
Az alkotás 2022 novemberétől fut a Trafóban, még vannak szabad helyek az utolsó előadásra. A jegyvásárláshoz vezető linket ITT találod.
Az előadás közreműködői:
Rendező: Varsányi Péter
Szereplők: Juhász Gabriella, Kovács Domokos, Sipos György, Varsányi Péter
Meseterapeuta, konzulens: Farkas Vera
Rendezőasszisztens: Vajdai Veronika, Tóth Klarissza
Produkciós vezető: Mayer Dániel