Forrás: dunaszerdahelyi.sk
Fotók: dunaszerdahelyi.sk – Uher Hajnalka
Ismét teljesen megtelt a magyar kultúra napján, január 22-én a Csaplár Benedek Városi Művelődési Központ színházterme. A Pázmaneum polgári társulás szervezésében tizenkét esztendővel ezelőtt meghonosított ünnepi gálaest ismét grandiózusra sikeredett, s a szereplőket – dunaszerdahelyi óvodásokat, iskolásokat, fiatalokat, művészeket és a vendég művészeket is – vastapssal jutalmazta meg a hálás publikum.
„Köszönjük meg mindazoknak a munkáját, akik tevékenységükkel a magyar kultúra szolgálatában állnak és önzetlenül dolgoznak annak továbbadásán, megélésében” – fogalmazta meg az ünnepi alkalom lényegét annak legelején az est háziasszonya Rajkovics Haizok Melinda, aki elsőként Tóth Annát, a Vámbéry Ármin gimnázium diákját hívta a színpadra, akinek előadásában a Himnuszt hallgathatták meg a jelenlévők, majd Karaffa Emese köszöntötte a Himnuszt „születésnapja alkalmából”.
A Komenský utcai óvodások énekkel és körtánccal készültek, majd a Művészeti Alapiskola diákjai és tanárai – Domonkos Karen, Slanina Emma Zsófia, Gányi Kata, Gányi Kristóf, Juraj Šabo tanár, illetve Miškeová Sofia és Bazsó Horváth Zsuzsanna tanárnő – énekkel és fuvolajátékkal készültek.
Őket Potápi Árpád Jánosnak, Magyarország nemzetpolitikáért felelős államtitkárának az ünnepi köszöntője követte. Az államtitkár elsősorban köszönetet mondott a fellépő óvodásoknak, iskolásoknak és felkészítő pedagógusaiknak, majd egy idézettel kezdte beszédét:
„»Egy nemzetnél nem csak az a fontos, vannak-e értékei, hanem az is, hogy vannak-e értékeinek megbecsülői« – vallotta a fény festője, Egri József. Ezzel örök igazságot fogalmazott meg, hiszen bármennyire gazdag a magyar kultúra, megelevenedni, s még ami fontos, megmaradni csak akkor tud, ha vannak elhivatott őrzői.
(…) Kölcsey Ferenc olyan művet hagyott örökségül nekünk, ami megeleveníti mindazt, amiért mi magyarok vagyunk, győzelmekkel és veszteségekkel teli ezeréves történelmünket, a szívós magyar néplelket és a rendíthetetlen hitet. Ezek azok a dolgok, amelyek adottak, és ming a mai napig hatnak kultúránkra, arra, ahogyan élünk, amiben hiszünk és ahogyan gondolkodunk bizonyos kérdésekről. (…)