A megszokott háttérzajként működő propaganda alattomosan nyúlhat bele az életünkbe, emberi kapcsolatainkba. Áprilisi verseinkben éppen erre a hatásra igyekeztünk valamelyest rávilágítani.
Ha már alig maradt a holokausztnak túlélője, aki mesélhetne róla, és ezért utódaikra marad az emlékek őrzése, mihez kezdjünk a mával, amikor már az sem elég, ha a szomszédban zajló eseményeket az azt megtapasztalók mesélik el?!
