FORDÍTÁS SZLOVÁK NYELVBŐL: NÉMETH ANDRÁS
FOTÓK: UGRÓCZKY ISTVÁN
Rengeteg dolog kínálkozik a cikkem témájaként, ezért az első félidőről csak röviden. Mindkét csapat ennyire átlag alatti teljesítménye csak alátámasztja a Fortuna Liga őszi idényének alacsony színvonalát, amit nem lehet ráfogni semmire sem, és ez talán egy kicsit elfogult, de mindenképpen jogos bizalmatlanságot szül a szurkolók között. Pont.
A második játékrész már a mi tagadhatatlan fölényünket hozta, mégpedig a játék minden elemében. A vendégcsapat ez első félidei véletlenszerű ziccerükön kívül, amelyhez a mi védőnk egyéni hibája kellett, tipikus félkész futballt mutatott be, amely tele volt az alap futballtevékenységekben bemutatott hibákkal.
A Nyitrának szerencséje volt, hogy a Nagymihályban elszenvedett sokk után léptünk pályára ellenük, ide véve Kružliak és Koštrna esetét is.
Sajnálom a Nyitra egykori labdarúgóit, Ľubo Moravčíkot (aki később például a Celtic Glasgow együttesében is szerepelt) és a hozzá hasonlókat, amiért azt kell nézniük, hogy ki mindenki futballozik manapság a nyitrai mezben (tisztelet a kivételnek) és hogy az edzőjük milyen teljesítményt nevez jónak.
A mi csapatunk
Akinek kétségei voltak a nagymihályi vereség kihatásáról, az ma már láthatja, hogy az a mérkőzés brutális módon fedte fel a futballon kívüli problémáinkat is. Egy megjegyzést tennék részemről az edző felé, amelyben lényegében rákötök a régebbi gondolataimra is.
A csapat tele van fiatal játékosokkal, akik sajnos – ami összességében az egész szlovák-magyar közép-európai régióra érvényes (tisztelet a kivételnek) – sem jobbról, sem balról sincsenek tisztában a határvonalakkal. A legjobb európai klubokban szereplő szlovákiai futballisták is a hazatérésük után képesek otthon felfordulást okozni a „felfordulás országában”…
És mi a helyzet a mi, eddig még csak vidéki kis csillagocskáinkkal egy olyan országban, amelynek egy nagy falu a fővárosa?
Ha valahol nincs erős kéz, akár az edzői vagy az „edző jobbkeze” általi, akkor ott fegyelem és alázat sincs. Csak éretlen srácok világa, amelyben a fiúk néha az összes gyűrű ellenőrizhetetlen uraivá válnak. Sok fiatal sportolónknak nincs a vérében az, amit a német elméleti edzőképzésben megtanult és amihez Peter odahaza hozzászokott a gyakorlatban.
Úgy gondolom, hogy Peternek mélyebben el kellene merülnie abban a témakörben, amelyből megtudná, hogyan is működik ez az ország.
Tekintettel arra, hogy milyen csapata van, talán ezt követően több konzervatív pedagógiát és pszichológiát iktatna be a munkásságába.
Annak idején kritikával illettem Koštrna csapatkapitánynak való kinevezését, mert szerintem abszolút nem illett ebbe a szerepkörbe. Koštrna akkori kinevezése szerintem inkább volt része a kísérleti pszichológiának, mint a megfontolt döntéshozatalnak.
Egyebek mellett Szigivel a Koštrna-témát is kivesézzük hétfőn a SzerdaHelyzet forgatásán.
Peterről még valami… Pszichológusként egy nagy professzionális kihívás vár rá a Slovan előtt!!! Talán a klubunknál eltöltött ideje alatt a legnagyobb. Szurkolok neki!