Az idei év sajnos nem úgy alakult, ahogyan azt szerettük volna. Minden a feje tetejére állt, sokunk elképzelt tervei hiúsultak meg. Sándor Ágnest és Király Anikót arról kérdeztük, mit várnak a 2021-es évtől, milyen tervekkel, reményekkel vágnak bele a következő évbe?
Sándor Ágnes, kozmetikus
Az év vége felé gyakran foglalkoztatnak engem hasonló kérdések. Remek alkalomnak tartom ezt az időszakot arra, hogy úgymond leltározzunk magunkban. Ilyenkor átgondolhatjuk az elmúlt év történéseit, s mérlegelhetjük az egyes lépéseinket. Alkalmunk nyílik arra, hogy továbbtervezzük azokat a dolgokat, amiket pozitívnak értékelünk, s úgy érezzük, van értelme folytatni.
Kifejezetten örülök neki, hogy megkaptam ezt a kérdést, mert idén még nem jutottam el addig, hogy elkezdjek foglalkozni ezzel. Úgy gondolom, hogy ennek több oka is van, azonban most itt az alkalom rá, hogy ezt bepótoljam. Az idei év több tervemet is keresztbe húzta, sokszor kellett újraterveznem, de azt hiszem, ezzel nem vagyok egyedül.
A 2020-as év tanításaiból kiindulva, nagyon várom a 2021-es év kihívásait. Hogy milyen reményeket fűzök a jövő évhez? Kifejezetten álmodozó típus vagyok, nagyon szeretek terveket szőni. Bízom benne, hogy sem a vírus, sem a helyzet okozta félelem, sem pedig a hangos világ, mely jelenleg körülvesz bennünket, nem tudja ezt megállítani bennem.
Remélem, hogy lesz bátorságom újra és újra álmodni, félelem nélkül szeretni, s ugyanolyan szenvedéllyel végezni a munkámat, ahogyan eddig is tettem, s ahogyan azt valójában kell. A terveim közt a tanulás és tanítás áll az első helyen.
Szeretnék még többet tanulni és tudni a szakmámról, szeretnék még jobban elmélyülni bizonyos részletekben. A meglévő tudásomat és tapasztalataimat pedig szeretném a lehető legjobb módon átadni másoknak.
Összességében sok tervem van, de persze kíváncsian várom a meglepetéseket is, amiket a 2021-es év tartogat a számomra.
Király Anikó, író
Ha valaki megkérdezi tőlem, hogy mik a terveim, akkor nagyjából három éve, vagyis úgy 25 éves koromtól kezdve ugyanazt a választ adom: írok.
A munkám és a hobbim teljesen egybeolvadt, amitől néha mintha az agyam is olvadásnak indulna. Persze nem bánom, sőt, kifejezetten szerencsésnek érzem magam (meg zizinek, de azt csak néha). 2018 óta minden évben megjelent egy regényem, 2019-ben plusz egy mesekönyvem is.
A 2021-es évem is így zajlik majd. Rengeteg írással. Vár rám egy ifjúsági regény és egy mesekönyv megírása, közben cikkeket is gyártok. Ami pedig a reményeimet illeti, több is van belőle.
Az első az, hogy mindennel időben elkészülök, a másik az, hogy beülhetek a barátaimmal vagy a családommal moziba. Pattogatott kukoricástul, üdítőstől, karfán való veszekedéssel együtt.
