December végén lépünk át az új évbe, ahol a vidámságé és az önfeledt hangulaté a főszerep. Éppen ezért Jankával arra gondoltunk, nevessünk egy kicsit mi is – azon, hogy milyenek vagyunk mi, nők, mi mindenen nyavalygunk, karikírozzuk a tulajdonságainkat, a gondolkodásmódunkat. Annyi szerepben, helyzetben kell megfelelnie egy 21. századi nőnek, hogy felsorolni is nehéz. Ennek apropóján, a netes társkeresés sekélyes útvesztőiről fogalmaztam egy laza szösszenetet. Pont aktuális. 🙂
Kovács Andrea: Tinder
Életem férfija még mindig várat magára,
30+osan már kín lesz megtalálni,
felrakom a Tindert, büszkeség ide vagy oda,
a húspiacon tényleg megtörténhet bármi.
Egy diplomás nőnél magas a léc,
Achilles-sarkam a hibás helyesírás,
nehéz nekem megfelelni, tudom,
de inkább száz „nem”, mint egy újabb szakítás.
Mert intettem már én Puszi-t és Pá-t
és intettem végleg már Agyő-t,
de a billentyűzetemen csak kisbetűk vannak,
csoda, hogy nem találom meg a nagy Ő-t?
Nézzük…itt van Krisztián, meg nem értett művész,
Adrián BMW-ben feszít, villan a kockahas,
ez Józsi, két gyerekkel, nagy tervekkel regisztrált,
és Lacika, háttere egy nagy rakás ócskavas.
„Sok hal van még a tengerben” –
hallom innen-onnan, és önkéntelen nevetek,
ha a felhozatal tényleg ilyen gyatra,
kérlek, a macskám mellé temessetek.
A decemberi költőtoll:
Nevetni tűsarkakon
Sipos Janka: Hétköznapi impressziók