Ezt a verset az önismereti munka részeként kezelem, amellyel közelebb kerülök a veszteségek és a szorongás feldolgozásához. Szeretettel ajánlom minden szemüvegesnek.
Isida Só Macskát receptre című novelláskötete nagyon hasonló felállással operál, mint annyi kortárs japán kötet: adott egy hely, ahol egy mágikus tulajdonsággal rendelkező mindennapi dologgal próbálják az emberek gyógyítani régi…
Igyekeztem belefoglalni mindazt, amit a szem, a száj, az orr, a bőr befogadhat egy adott szituációban. Talán sikerült érzékletessé, egyszersmind érzékivé varázsolnom a sorokat.
A színek, ízek, szagok, hangok fontosak számunkra, s emlékeinkre is erősen rányomják bélyegüket. Verseink főszereplőjévé is emiatt léptek elő a friss epizódban.
Bartalos Tóth Iveta és Michael Chabon került reflektorfénybe új epizódunkban, de nem feledkeztünk el arról sem, hogy megemlékezzünk a nemrég elhunyt Nobel-díjas Mario Vargas Llosáról.
A közelmúltban egy új belépőt köszönthetett a szlovákiai magyar irodalmi közeg, ugyanis a Csallóközből származó Ostrozánsky Gellért megjelentette első verseskötetét, „fehér és súlytalan“ címmel.
Bartalos Tóth Iveta remekül bánik a műfajjal. A Helében tulajdonképpen mindent hoz, amit igazán szeretek benne. Hihetetlen sokat bele tud sűríteni 3-4 oldalba, akár emberi sorsokat, teljes életeket is.
A képzőművészek magányos alkotási folyamatait, fantáziaképeit, és az őrület határait karcoló vízióit hagytam szabadon kibontakozni. Merüljünk alá együtt!