POÓR TIBOR: Az első gondolatom – ez inkább döntetlenes meccs volt, és szerintem a Slovan edzői is örülnek, hogy a csütörtöki kupameccs után, erőből kifacsarva otthon tartották a három pontot. Kellett hozzá némi segítség is. Részünkről egy individuális hiba formájában – Mendez rossz megválasztása. Játékvezető? A meg nem adott gólunkat és a „nem lest” a második gólnál vissza kell néznem. Viszont Tolić undorító „tüdőbe talpalása” kizárólag Slovan-meccsen csak sárga. Azt hiszem, hogy jó partit játszottunk, két-három játékos negatív értelemben kilógott, de csapatként szépen próbáltuk kihasználni a Slovan fáradtságát. Örülök, hogy a kapusunk az utolsó meccsen is hozta a magas szintet, szerintem simán lehetne az őszi idén legjobb kapusa. De vissza a meccshez. A mérkőzés előtt csak remélni lehetett, hogy nem kapunk ki, de a meccs végén szerintem nagyon is megérdemelték a játékosok a remek szurkolóink tapsát. Szóval, holnap reggel Szigivel leforgatjuk az utolsó idei SzerdaHelyzetet, idén még megjelenik két Extra Csingerrel és Novota Janival, egy Leltár különkiadás és még néhány Mini. A pihenés jólesik mindenkinek, beleértve a csapatot is, és teljes erővel kell felkészülni az alapszakasz utolsó három meccsére. Hajrá, DAC!
SZIGETI ATTILA: Személy szerint talán jobban féltettem a DAC-ot ettől a mérkőzéstől, mint kellett volna. Viszont az is benne van a pakliban, hogy jobban rákészültünk a Slovanra fejben, mint a Trencsénre. Egyáltalán nem játszottunk alárendelt szerepet ezen a mérkőzésen, és ha minden játékosunk tudta volna hozni azt a pluszt, amit például Popović, akkor ebben a meccsben vastagon benne volt a döntetlen. Jól keverte a kártyákat Xisco Muñoz és segédei, hiszen Andzuanát még feljebb tolta és az 5 védős játék után tipikus 4:4:2-t játsszatott, ami kicsit talán meg is zavarta a sokszor 3 védővel játszó pozsonyiakat. A Slovan erősebb játékoskerettel rendelkezik, viszont nagyot küzdöttek ma a fiúk, így jogos volt a taps, amivel karácsonyi szünetre engedték a szurkolók a DAC-játékosokat.