Klikk Out Vikkendhouse: A Két Ricsárd top tízes listája

Nem egyszerű feladat 5 meghatározó számot kiválasztani. A pillanatnyi hangulat, lelkiállapot, testi-lelki egyensúly, vagy annak hiánya, mind befolyásolhatja a döntést. Így pár olyan felvételre jutott a választásom, amik olyan lemezeken szerepelnek, melyek mostanság leginkább megszólítottak.

2023 végén jelent meg Vince Clarke új lemeze, a Songs Of Silence. Vártam, hogy a szintipop világából hozott össze egy érett albumot, ismerve Vince zenei múltját (Depeche Mode, Yazoo, The Assembly, Erasure). Erre ezt a korongot kaptuk. Számomra ez egy relaxációs anyag. Egy belső utazás. Lehetetlen belőle kiszakítani egy darabot, hogy megmaradjon a hangulata. De próbáljuk meg a Scarpert.

Tavaly, a Dark Side Of The Moon lemez megjelenésének 50. évfordulójára Roger Waters kiadta annak újraértelmezett változatát. Az ortodox Pink Floyd rajongók nincsenek túl jó véleménnyel a lemezről. De az ember máshogy látja a világot huszonévesen, mint nyolcvan körül. Szóljon a lemezről a Time. Kíméletlenül szembesít a ténnyel, hogy múlik az idő.

Pár hete látott napvilágot a The Smile (két Radiohead tag: Thom Yorke és Johnny Greenwood, valamint a dobos Tom Skinner) második lemeze Wall Of Eyes címmel. Hozza a Radioheades hangulatot, kicsit  bátrabban tekintgetve a kísérletezés világába is. Egy szemelvény: Read The Room.

A magyar zenék közül álljon itt egy felvétel a New Fossils – Azonos című albumáról. Ennek apropója, hogy nemrég zajlott a budapesti Müpa Jazz Showcase. Idén online figyeltem a koncerteket. Az egyik este fő előadója volt ez a zenekar. Nem tudtam elszakadni a képernyő elől. Hihetetlen, milyen sok a tehetséges fiatal zenész! Idris.

Lovasi András – Tűzijáték délben című lemeze 2019-ből. Komoly anyag. Sőt, jól is szól, ami nagyon fontos számomra zenehallgatáskor. Szeretem.  Hosszú árnyék.

Lehet, hogy kicsit borúsra sikerült a szemezgetés, de hát ez van. Most. Attila majd talán helyrebillenti az egyensúlyt.

Talán ezért is tud működni a Két Ricsárd.

Ezeket a dalokat „nem-válogatva” válogattam, szinte random-szerűen tettem ide… Az ember legtöbbször nem keresgél a hangulatához, nem akar „megfelelni” az aktuális lelkiállapotnak (legalábbis én nem), hanem lemezt ragad, lejátszási listát nyit, aztán csak szóljon (szól), lehetőleg hangosan, és megtörténik a varázslat magától. Elönti a szobát a zene, kifolyik a kertbe, az ablak alatt hullámokat vet, visszacsap, árad az energia, minden sejted érzi, ütemek és endorfin, betépni ingyen és örökre.

A zene csoda, mindenkinek saját dallama van, a többi már csak ráadás, a Lét finom, kényeztető luxusa.

Igorral „Két Ricsárd”-ként általában improvizálva, egymásra figyelve, eklektikus kis zenei válogatást szoktunk összerakni, most nem tudom, milyen dalok szólalnak meg tőle, de tekerjétek fel a hangerőt és feküdjetek rá a hullámra, hagyva, hogy elringasson titeket!