Élet
Szeretem a Férjem
Ha egy évvel ezelőtt kérdeztek, a szülési trauma után, a gyermekágyas időszak és az azóta sem javuló nehéz éjjelek után, biztosan rávágom, “elválok”.
Árnyékország, titkos ország
Nem egyszerűbb úgy lépni, ahogy már megszoktad? Úgy mozgatni a szád, ahogy minden nap?
Anya és/vagy Ti
Én már nem érdeklek senkit. A legrosszabb az, hogy már saját magamat sem. Hisz mind tudjuk, ki vagyok én: Anya...
Várom, hogy…
… végre elkezdhessek élni. Várom, hogy eljöjjön az a pillanat, amikor azt érzem, hogy na most mehet a menet.
Soha ne dobd el a kulcsot!
Sokszor észre sem vesszük, hogy a gondolataink és a tudatos énünk rabjai lettünk. Kell egy külső jel, hogy felocsúdjunk...
A nap, amikor minden megváltozott
...ugyanazzal a lendülettel, illetve ugyanazzal a lendületlenséggel.
Megmondod, vagy megmondják?
Ki vagy Te? Írsz, vagy inkább olvasol, megmondják, vagy megmondod?
Lassíts!
Mondja ezt a bagoly a verébnek, majd bedob három energiaitalt, és elkezdi csinálni a munkáját. Mindet. Egyszerre.
A telóm meg a netem
Függők vagyunk, bizony, ami akkor tudatosul csak, amikor elveszítjük azt a valamit.














