Bizonyára azoknak, akik érdeklődnek a politika és a közélet iránt, nem cseng ismeretlenül Štefan Hríb neve. Sorolom: Szabad Európa rádióállomás, Domino Fórum és .týždeň hetilapok, rengeteg tévés vitaműsor és elő beszélgetőestek a klubokban, et cetera, et cetera…
Egy szükséges előjáték
Sokan az ismerőseim közül is a .týždent tévesen színtiszta liberális lapnak titulálták, miközben a szerkesztőségben konzervatív és mélyen hívő újságírók is publikáltak. Ezen mindig jót nevettem, olvasva Daniškát, Hanust és Majchrákot, akik teljesen logikusan dobbantottak, és ma a postoj.sk konzervatív napilap tagjai.
A .týždeň hetilap soha nem érte el a Plus sedem dní példányszámat, de mindig is erősen véleményformáló volt, és ma is az. Hríbet és a szerkesztőségét a társadalom – ha tetszik, ha nem – tiszteli, vagy minimum respektálja. Ki tudja, mi lett volna Malina Hedviggel, ha nem lenne ez a szerkesztőség és annak baráti köre…
Viszont, senki sem hibátlan, így Hríb sem. A legnagyobb hibának az a mozzanata róható fel, amikor nyilvánosan kiállt a Híd mellett, és ezt egyenes adásban közvetített tévés vitaműsorban is megtette. Mondjuk, ha én nem nevezném ezt a mozzanatát hibának, akkor ez valahogy logikus konstatálás, látva, hallva Hríb viselkedését Bugár irányába.
Nagyon elromlott a viszonyuk, főleg, amikor a Híd koalícióba lépett a Smerrel.
Nagy volt a csalódás, hiszen rengetegen szavaztak Hríbéktól a Hídra. Az averzió már ott tart, hogy Martin Mojžiš, aki a lap egyik top szerkesztője, Bugár Bélát undorító embernek nevezte…
Jelen – Hríb és a .týždeň szerepköre
Nyilván észrevették, hogy Hríbék nagy szerepet vállaltak a tüntetésekben, és szoros kapcsolatban voltak a Za slušné Slovensko tüntetések és polgári megnyilvánulások szervezőivel. Teljesen logikusan, valamilyen módon garancia volt Hríbék társasága. Tapasztalat átadása és együttműködés minden téren, és bizalom, elvégre az oknyomozó újságíró, Marek Vagovič, aki a meggyilkolt Kuciak kollégája volt, több éven át Hríbnél dolgozott.
Én is természetesnek tartottam, hogy a fiatalok itt keresték a partnert. A fiatal szervezők a legfontosabb mondanivalójukat főleg a Pod lampou kerekasztal-beszélgetéseken továbbították.
Sokáig szinte unisono szólt a .týždeň, a szervezők és az utca hangja. Pár nappal a nagy törés előtt a .týždeň a Nestačí szlogennel állt elő, a tüntetések szervezői – Šeligáék – úgyszintén ezt fújták.
Hríb 21-én, szerdán, ilyen címet adott a cikkének: Štefan Hríb: Prezident urobil všetko, a my?
A cikk utolsó mondata pedig ez volt: Viszontlátásra pénteken.
Másnap a szervezők, beleértve Hríbet is, sokkolják a nyilvánosságot. A szervezők visszalépnek a pénteki tüntetéstől, és Hríb ritka átlátszó módon cáfolja önmagát, és legfőképp a szerdai cikkét ezzel az írásával.
Puff… Senki se érti, főleg azok, akik követték Šeligáekat és Hríbet.
Hm… Nyilván nem csak Šeligáék és Hríbék írták és írják az ország politszong kottáit. De…
Azóta a szervezők bevallották, hogy rosszul kommunikálták a tüntetés végét. Nem hiszem, hogy ez lenne a legnagyobb baj. Mindegy, mikor és hogyan jelentik be a game over-t, a lényeg az, hogy hihetetlen pálfordulással.
Nem hiszem, hogy konspirációs elmélet az, ha leírom, hogy szerintem, mivel szinte egyek voltak a szervezők Hríbékkal, talán Pistára hallgattak a szervezők. Hríb a cikkeiben ezt inkább akarva-akaratlanul megerősíti, minthogy cáfolja…
Per pillanat az ország polgárai, kivéve a koalíciót és azokat, akik függenek tőlük, érthetetlenül, tátott szájjal várják a választ erre a kérdésre: Szohi, mi ez és mi lesz?
Bármilyen Bugár tevékenysége, egy biztos, ebben a játszmában fontos, ki csinál hibát és ki nem. Azt hiszem, hogy a piszkos politikai csörtében Bugár rövidtávon „hibátlan”, de Hríb elkövetett egy látványos hibát. Kérdés, hogy milyen típusú hiba volt ez.