Vendéglőlesen picit másként – megtámadtuk Mundi Jóska Betyártanyáját

Fotók: Ugróczky István

Egy kis bevezető. Talán három hónapja történt, szombati napot írtunk, hogy egy ismerősöm felhívott és tanácsot kért. Vendégei érkeztek Pozsonyból és mindenáron tipikus magyaros ebéddel kívánták szebbé varázsolni a városunkban töltött napjukat. Sokáig gondolkodtam, de egy tipikus (echte) magyaros kaját felkínáló vendéglőt bizony nem tudtam ajánlani. Jelentem, hogy ha ugyanezek a vendégek jelentkeznének mostanság, úgymond becsukott szemmel kimondanám a kellő koordinátákat. Mondom is: Kukučín utca, pontosabban Mundi Jóska Betyártanyája…

A cikk megjelent a Klikk Out 2018/08. számában.

Tudtuk, hogy eljön ez a pillanat – egy Vendéglőlesen Jóska Betyártanyáján, méghozzá úgy, hogy nem Jóska értékeli régiónk finomságait. Bevállaltuk mi helyette. Na, nem volt ez ám olyan nehéz döntés, mi, klikkoutosok örültünk is ennek a kihívásnak.

A nagy nap Péter-Pálra esett. Megjegyzem, a főnökünk Péter, tehát ünnepeltünk is.

Nem, nem lépkedtünk Anton Ego könyörtelen gasztrokritikus (a Lecsó című remekműből) nyomdokaiban, tehát ez az írás inkább egy élménybeszámoló lesz, mintsem, hogy mi, laikusok észt osztogassunk Jóskának.

Tiszta lappal – Jóska a mi mesterszakácsunk, kollégánk, tehát logikus, hogy főztjéhez közel áll a szívünk, mint ahogy az újdonsült Betyártanyához is. Tehát vigyázat, nagyon elfogult leszek, mert személy szerint, ha a szám éppen magyaros ételeket kíván, évek óta nem ismerek jobb választást, mint Jóska főzőtudományát. Pillanat, egy tényfeltáró megjegyzés: a feleségem azért megjegyzi, hogy ne vigyem túlzásba Jóska főztjét, és vigyázzak a vonalaimra. Könnyű tanácsolni, annál nehezebb ezt betartani!

A nagy nap

Péter, Denisa, Niki, Pityu, én and many more…

Leültünk a teraszra, de rövid időn belül megeredt az eső, így fogva a cókmókjainkat, elbújtunk a vendéglőbe a kiadós zuhé előtt. Persze, már néhány kupica töményt rendeltünk, így kisebb hurcolkodást rendeztünk poharakkal a kezünkben.

Kérem szépen, most pedig csapjunk a lecsó közepébe! Íme, a lakmározásunk listája, sorrend nélkül. Magyaros kaják, de mit mondana ezekre egy ínyenc francia?

Káposztás rétes libamájjal

De nehéz egy libamájat minősíteni felesleges mondatokkal, amikor a rétes az első kóstolás után szinte felrobban és az ízek világa körüljárja az összes gasztro receptorainkat!!! Egy francia azt mondaná: délicieux! Közben, becsukott szemmel ismételné a francia poéták varázslatos versszakait.

Káposztás rétes libamájjal

Libamájas pástétom pirítóssal

Ropogós pirítós a pástétomok királyával! Hm… egy francia megkóstolva ezt a libamájas gyönyört, csak felkiáltana az országában paténak nevezett finomság ízéről: Quel magie?! 

Libamájas pástétom pirítóssal

Ropogós sült csülök

Egy nagy porció csülök, melyet egy hölgy rendelt. Érdekes, hogy majonézes salátával kísérte. Miután megkóstoltam a majonézes salátát, rájöttem, miért és tulajdonképpen pimaszul megettem, amit nem is én rendeltem! Na, de a csülök!!! Egy újabb értékelés a francia szótárból: magnifique!

Roston sült pisztráng, majonézes krumplisalátával

Harcsapaprikás túrós tésztával

Halászlé

Grillezett pontyfilé, majonézes krumplisaláta

Igen, tudom Pepo-csárda…, én is főleg oda látogatok, ha halspecialitásokra vágyakozom…, de kérem, kóstolják meg Jóskánál a fent említett finomságokat. A minősítés legyen az, hogy a halmenünél elindult a másik tányérban lévő finomság kóstolgatása… Mit mondana a francia? Hanyagoljuk a franciát és a végén magyarosan mondjuk ki: nem éreztem magam rosszul, de ezután a vacsora után jobban vagyok!!!

Baracklekváros palacsinta

Ja, bocsánat, az utolsó fogás természetesen a desszert volt. Elárulom, Jóska palacsintájának kísértetiesen hasonló íze van, mint a nagymamám palacsintájának…

A vacsora utolsó felvonása a cimbalmos zene… Andalító, tiszta hangok, pontosan egy ilyen típusú vendéglőbe illő muzsika. Amikor a cimbalmos eljátssza Cserháti Zsuzsa egyik gyönyörű dalát, becsukom a szemem, és arra gondolok, hogy manapság milyen kevés ideje van az embereknek a sok munka mellett kiélvezni az élet habos oldalát. Nekünk Péter-Pál napján mindez sikerült, egy nem mindennapos magyaros lakmározás közben.

Egy dologban hasonlóak vagyunk, mint a franciák. Szeretünk enni. Kolléga, nem kolléga, erre ajánlom Mundi Jóska Betyártanyáját!

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább