FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Az interjú 2020. június 20-én készült.
A Klikkout 2020/júliusi számban megjelent interjú bővített változata.
Storck interjú videóbeszélgetés ide kattintva érhető el
2016-ban szenzációs eredményt ért el az Európa-bajnokságon a magyar nemzeti válogatottal a szövetségi kapitány poszton, s ezzel életre szóló élményeket szerzett 15 millió magyarnak. Jelenleg a DAC csapatát szeretné nagy sikerekhez kísérni. Bernd Storckkal, a DAC főedzőjével beszélgettünk.
Üdvözöljük, Storck úr. A beszélgetés elején kérjük, mutatkozzon be nekünk!
Ez mindig egy nehéz kérdés saját magam bemutatása, megítélése. Úgy gondolok magamra, mint egy víziókkal rendelkező, ambiciózus edzőre, akinek megvan a saját filozófiája a munkájáról és a saját elképzelése a munkatársairól. Az elképzeléseimet igyekszem átadni az aktuális csapatomnak, ilyen szempontból törekvő ember vagyok.
Arra törekszem, hogy úgy adjam át a filozófiámat a játékosoknak, hogy képesek legyenek azzal azonosulni. Az a célom, hogy közösen járjuk be a kijelölt utat. Nem akarom nekik előírni, hogy mit kell megcsinálniuk, hanem azt szeretném, ha meg lennének győződve arról, hogy jó irányba haladunk.
Ezt nagyon jól sikerült megvalósítani az elmúlt évek során – remélem, hogy itt sem vallok kudarcot. Ambiciózus edző vagyok egy nagyratörő klubban, amely az elmúlt három évben mindannyiszor a dobogón végzett, ami egy szép siker. Most már csak a következő lépést kell megtenni.
Ezért fontos a csapat megerősítése, hogy jobban teljesítsen – ezért vagyok itt. Ehhez adva van egy fantasztikus környezet, a kiváló infrastruktúra, egy remek akadémia, hogy meg tudjam valósítani az elképzeléseimet. A gyönyörű stadionunkban a szurkolóink előtt bizonyosan sok szép siker vár ránk.
A 2016-os Európa-bajnoksághoz, azon belül a Portugália elleni mérkőzéshez kapcsolódó kérdéssel kezdeném az interjút. A találkozó előtt a portugálok nyilvánvalóan nyomás alatt voltak, de Önöknek így is sikerült az, amit Franciaországnak sem jött össze a döntőben. Hogyan emlékszik vissza arra a felejthetetlen összecsapásra?
Azt gondolom, hogy jó felkészítettük a csapatot ez ellenfélből, mindegyik játékos tisztában volt a saját feladatával. Az volt a legfontosabb, hogy nem volt vesztenivalónk és az előnyünkké vált, hogy veretlenül vágtunk neki az összecsapásnak, már a portugálok elleni meccs előtt is sikeres találkozókat abszolváltunk, és az ott megszerzett magabiztosság tudatában vágtunk neki a mérkőzésnek. Sikerült is megszereznünk a vezetést Gera Zoltán remek góljával, és mivel a portugáloknak pedig pontot, pontokat kellett szerezniük, mindkét fél részéről nyitott játékot láthattunk.
Úgy vélem, hogy a magyar válogatott megmutatta, bárkivel képes kiegyenlített mérkőzést vívni,
akárcsak az Ausztria és az Izland elleni összecsapások alkalmával. A legnagyobb sikereink véleményem szerint a kiváló csapatszellemnek voltak köszönhetőek. A srácok nagyon megérdemelték ezt a sikert, egész Magyarországot büszkévé tették.
Milyen ugródeszkát jelentett Önnek a sikeres kontinenstorna, már ami az edzői fejlődését illeti?
Nemcsak személy szerint nekem, hanem az egész gárdának egy nagy ugródeszkát jelentett. A kontinenstorna egy olyan élmény volt, amit nem biztos, hogy még egyszer átélünk, és erre nem csak az én szemszögemből tekintek, hanem a csapatéból is. Ezt az élményt már senki se veszi el tőlük. A norvégok elleni play-off meccsek, majd maga Franciaország és az egész felkészülés egy óriási élmény volt. A két ausztriai összpontosításunk is remekül telt, a Horvátország és az Elefántcsontpart elleni felkészülési meccsek is kiválóak voltak.
Parádés volt látni a sok embert és az eufóriát az utcákon Franciaországban a meccseink előtt, de Budapesten, más magyarországi városokban és akár itt, Dunaszerdahelyen is.
Rengetegen ünnepelték velünk a sikereket, ami egész Magyarország számára óriási dolog volt.
Térjünk át a DAC-ra. Nehéz időkben, a koronavírus-járvány ideje alatt vette át a csapat irányítását. Meg kellett változtatnia emiatt rendszerszintűleg valamit a megszokott edzésmódszerein?
Nem, semmiben sem. A csapatommal rögtön közöltem, hogy milyen focit akarok játszatni. Nem voltak egyszerű idők azok, hiszen a hosszú szünet után elsőképpen azt kellett felmérnem, milyen állapotban van a csapat. A játékosok fizikailag nem voltak túl jó állapotban, de ez ennyi kihagyást követően teljesen normális dolog.
Ezt követően azonban hamar felismertem, hogy sok jó játékosunk van, akiknek sikerült elég gyorsan elsajátítaniuk az én futballfilozófiámat.
Azt gondolom, hogy ez az eredményeken is megmutatkozott. Erre bátran építhetünk a jövőben. Sajnos a kupából kiestünk, ám ebben más okok is közrejátszottak, de ennek ellenére elégedett vagyok a folyamattal és azzal, ahogy a legutóbbi két-három mérkőzéseinken, többek között a Slovan és Zsolna ellen is futballoztunk.
Visszatekintve, változtatna valamit a Rózsahegy elleni meccsek döntésein?
Valószínűleg tudják Önök is, hogy erre miért kérdeznek rá. A Rózsahegy egy hihetetlenül erős ellenfél, otthon kellett volna több gólt lőnünk nekik. Azt gondolom, hogy szurkolókkal a stadionban még nagyobb nyomás alá helyezhettük volna az ellenfelet. Nekik is fiatal csapatuk van, így több helyzetet is kidolgozhattunk volna és több gólt lőhettünk volna. Ez nem kifogás, hanem tény. A kupa visszavágója előtt egy szintén fontos mérkőzés várt ránk a Nagyszombat otthonában, amit meg is nyertünk, majd három nap múlva Rózsahegyre kellett utaznunk. Ez szintén nem egyszerű dolog, ahogy az sem, hogy a csapatom sorozatosan ilyen színvonalú mérkőzéseket játsszon. De megtanultuk a leckét, hiszen a szezon utolsó meccsén legyőztük őket idegenben.
Ezekből a meccsekből is tanulnia kell egy fiatal csapatnak.
Ahogy láthattuk, a játékoskeretünk sem volt túl bő, az utolsó két meccsen tizenhárom-tizennégy futballista volt csak bevethető. Megtanultuk a leckét, amit a következő szezonban hasznosíthatunk.
A csonka szezonban sikeresen építette be és építi jelenleg is a játékfilozófiáját a csapatba. Bár voltak hibák, ám azok kiküszöbölhetők. Hét mérkőzés után hogyan elemezné röviden ezt a folyamatot?
Azt gondolom, hogy két-három olyan egyesület van Szlovákiában, amely aktív futballt igyekszik játszani és nemcsak védekezik. Természetesen ilyen csapatok ellen nekünk is könnyebb dolgunk van. Vannak olyan csapatok is, akik mélyen védekeznek és csak hosszú labdákkal operálnak. Ez egy merőben eltérő stílus, és erre jobban fel kell készítenem a saját csapatomat.
Más játékrendszereket is el kell sajátítanunk és ezeket használni ilyen csapatok ellen, hogy sikeresek lehessünk és több gólhelyzetet dolgozhassunk ki. Láthattuk, hogy a Rózsahegy mennyire védekező felfogásban futballozott Dunaszerdahelyen: az öt védőjük egyvonalban állt, négy középpályásuk és mindössze egy csatárjuk volt. Nem volt egyszerű dolgunk, mert nagyon egységesek voltak.
Tudomásul kell vennünk, hogy a legtöbb ellenfelünk nagyon védekező felfogásban lép ellenünk pályára – ehhez alkalmazkodnunk kell. Azonban derűlátó vagyok, a csapatom nagyon jól dolgozik az edzéseken, igyekszünk sok megoldási lehetőséget begyakorolni, ami nagyon fontos. Az edzéseken alaposan be kell gyakorolniuk, hogy milyen megoldások léteznek a foggal-körömmel védekező együttesek ellen, majd ezeket átültetni a meccsekbe is.
Azt gondolom, hogy az utolsó hazai találkozón megmutattuk, hogy a szurkolóink elégedettek lehetnek a csapat teljesítményével és azzal, ahogy kialakítjuk a gólhelyzeteket.
Biztos vagyok benne, hogy a szurkolóinkkal – tehát a tizenkettedik játékosunk segítségével sok sikeres összecsapást vívunk meg otthon.
Most nézzük a játékos-alapanyagot. Kapusok. Tipológiailag különböző hálóőreink vannak. Kérem, értékelje őket a pozitívumaik és a negatívumaik alapján.
Nem csak a kapusokról beszélnék. Különböző játékrendszer, különböző játékostípust igényel. Martin jobban képes a hátulról való támadásépítésre, mint Benjamin, de neki is megvannak a saját erősségei a vonalon. A jelenlegi játékrendszerünkben Martin nagyon sikeres volt, hiszen bekerült a szlovák liga legtehetségesebb fiataljainak tizenegyébe is. A most preferált taktikánkhoz Martin jobban illik, de Benjamin is remek hálóőr, kiváló reflexekkel. Ezt az előttem lévő vezetőedző irányítása alatt is megmutatta.
Az egyikük távozása esetén milyen típusú kapus érkezését részesítené előnyben?
Olyat, aki tud mezőnyjátékosként is futballozni.
A modern labdarúgásban a kapus az utolsó ember szerepét is betölti.
Együtt kell élnie a játékkal, nem szabad neki csak a gólvonalon álldogálnia, hanem aktívan, jó passzokkal támogatni a mezőnyjátékot. Számomra ilyen egy modern kapus, amelyet én preferálok.
A védelem közepe. Milyen típusú párost preferál a hátvédsor szívébe?
Nem akarok belemenni a részletekbe. A keret akkor lenne megfelelő, hogy minden posztra két egyenértékű labdarúgóm lenne. Ez jelenleg még nem adott. Például a jobb- és balhátvéd pozíciójában nincs olyan játékosom a cserepadon, aki bevethető lenne ezekre a posztokra.
A célunk, hogy olyan játékosokat találjunk ezekre a pozíciókra, aki a jövőben tovább növelik a csapat erejét. Ugyanez érvényes a középpályánkra is: ha valaki nem játszhat, esetleg formahanyatláson esett át, akkor legyen olyasvalaki, aki megfelelőképpen helyettesítheti.
A csatársorba is kell olyan ember, aki képes a balszélen jobbal, vagy a jobbszélen ballal is jó teljesítményt nyújtani. Van több ballábasunk is, de olyan nincs, aki a jobbszélen is képes futballozni. Az a cél, hogy az új szezonban kiegyensúlyozottabb legyen a csapat, ezáltal flexibilisebbé válva minden formációban. Sok meccs vár ránk a Fortuna Ligában, a kupában és az Európa-ligában is. Jan Van Daele sportigazgatóval azon vagyunk, hogy a jövő szezonra egy kiegyensúlyozott együttest rakjunk össze.
A középső védők teljesítményét nagyban befolyásolják a szélső hátvédek. Mennyire sikerült őket kiismerni és hogyan dolgozott együtt például Davisszel? Kevesebbet engedi támadni?
A statisztikák mást mondanak, Davis eddig is és most is sokat ment előre. Az a fontos, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a támadás és a védekezés között. Nem hasznos egy szélső védő támadásban, ha a védekezésben problémák adódnak miatta. A jobbszélen Blackmannel ugyanez a helyzet. A képességei alapján támadásban jobb, de meg kell tanulnia, hogy a védekezés az első és a stabilitás. Ha ez megvan, akkor támadhat.
A támadásban több jóképességű játékosunk volt és lesz a jövőben, akiket támogatniuk kell – de ez nem jelenti azt, hogy csak a támadás a dolguk.
Ez nem így működött a múltban. Az offenzív társakat kiegészítve meg kell találniuk az egyensúlyt.
Vannak védekező középpályásaink, de hiányzik egy Vida Máté típusú futballista. Lehetséges átszervezéssel pótolni őt, vagy egy hasonló típusú játékost kell igazolni?
Meglátjuk, hogy milyen játékosok fognak a piacon a rendelkezésre állni. Megnézzük, hogy milyen, nekünk megfelelő játékosok tudnának erre a pozícióra hozzánk jönni. Njie az elmúlt két mérkőzésen nagyon jó teljesítményt nyújtott. Igazuk van, hogy szükségünk van valakire, aki be tudja tölteni ezt a pozíciót, mert Vida Máté sérülését követően kiesett onnan egy játékos. Tudnánk ezt a csapaton belül is kompenzálni, de dolgozunk ezen a feladaton.
A középpálya támadószekcióját rendszerszinten is elemezhetnénk, hiszen valószínűleg nagyobb játékosmozgásra kerül sor ezen a poszton.
Több gólerős játékosra van szükségünk.
Vannak tehetséges futballistáink, akiknek még gólra törőbben kellene játszaniuk, többször kell befejezni a támadásokat. Az utóbbi időben sokat dolgozunk ezen.
Több támadó felfogású labdarúgónk is van, de ezeken a posztokan jobban kell teljesíteni, a pozíciókon úgymond több veszélyt kell sugározniuk. Az a munkám, hogy az edzéseken segítsek nekik, hogy ezeken a posztokon javuljanak.
Távozás is van a pakliban ebből a formációból?
Jelenleg nincs sok játékosom, így akik most a csapat tagjai, azokkal a jövőre nézve is tervezek. Hogy mi lesz végül ebből, azt még meglátjuk.”
Támadósor. Érdekes kérdés, hogy hosszútávon milyen irányba indul el a csatároknál. Milyen játékrendszereket próbál meg kiépíteni és hogyan szeretné azokat használni, cserélgetni?
Ez most itt egy menedzsment típusú interjú? Önök most a menedzser szerepében vannak? Eléggé a részletekbe mennek. Jelenleg egyetlen elsőszámú jelöltünk van a kilences pozíciójára, bár itt van még Sharani, aki Ramirezzel egyetemben be tudja tölteni azt a pozíciót. De természetesen keresünk gyors, mozgékony és sokoldalú labdarúgókat, akiknek nem muszáj 1,90 magasnak lennie – inkább legyenek flexibilisek.
Ha megnézzük Európa élcsapatait, akkor láthatjuk, hogy ez a csatártípus nem annyira jellemző és keresett. Például Guardiola sohasem játszik magas középcsatárokkal, Agüero nagyjából 1,75 centi magas. A nagycsapatokban olyanok futballoznak csatárposzton, akik minden pozíciót be tudnak tölteni. Fontos, hogy nekem is legyenek olyan labdarúgóim, akik nemcsak egy poszton képesek játszani, hanem tudom őket variálni.
Természetesen fontos a gyorsaság és a góllövő ösztön. Ramirez egy jó csatár, én is próbáltam már játszatni jobbról és balról, hogy flexibilisebb legyen, hogy ne ragadjon le egy poszton. Így az ellenfél védelmének is nehezebb a dolga a semlegesítésével, ha csak a támadósor közepén állnál, azt én is könnyen levédekezném, változatosabban kell játszania, kell tudnia több poszton játszani. Ilyen típusú csatárokat részesítek előnyben.
A gárda eddig főleg fiatal labdarúgókból épült fel. Ön a konzervatív vonalat képviseli ebben az irányban és a korkiegyensúlyozottságot részesíti előnyben?
Mindössze 22 évesekkel nem lehetsz bajnok, meg kell találni az egyensúlyt. Az idősebbek vezetik a fiatalokat, ők pedig az idősektől tanulnak. A filozófiánk az, hogy csak olyan játékosokat alkalmazunk, akiket fejleszteni tudunk, akikből a klub is profitál. Ez nem zárja ki azt, hogy 25-26 éves játékosokat hozzunk, akik még fejlődhetnek nálunk, és esetlegesen tovább lépjenek, így profitot hozhatnak a klubnak. Annak nincs értelme, hogy hozzunk egy 28-29 éves labdarúgót, aki a pályafutása végére meg sok pénzt akar keresni. Belőlük nem lesz anyagi haszna a klubnak úgy, mint a fiatalabbakból. A menedzsmenttel egyetértésben azokat a játékosokat részesítem előnyben, akikből a jövőben hasznunk lehet. Ilyen játékosok mindig maradhatnak nálunk, de ha menni szeretnének, akkor kell, hogy belőlük legyen bizonyos bevétel.
A filozófiánk az, hogy meg kell találni a koregyensúlyt, és ami a tapasztalt játékosokat illeti, számunkra nem a 29-30 éveseket, hanem inkább a 24-25 éveseket jelenti. Például Kalmár Zsolt még csak 25, de már a tapasztaltabb, idősebb játékosok közé tartozik, aki azonban továbbra is a segítségünkre lehet. Ha megtaláljuk az egyensúlyt, akkor megnövekszik a csapat ereje.
Milyen futballistákra van Bernd Storcknak szüksége ahhoz, hogy teljesen meg tudja valósítani a saját filozófiáját és hogy sikeres legyen a nemzetközi színtéren?
Nemzetközi? Szerencsére is szükség van a nemzetközi porondon. Idén csak egy mérkőzésen dől el az első körben a továbbjutás. Kis szerencse is kell ahhoz, hogy odahaza lépjünk pályára egy olyan gárda ellen, akit ki is tudunk ütni. Olyan csapatra van szükségünk, amelyben konkurencia van a csapaton belül, ahol az egyik képes a másiktól tanulni, ahol egy egészséges harc folyik a posztokért, hogy mindig magas fokon tudjunk edzeni. Fontos, hogy egyik játékos se legyen biztos abban, hogy pályára lép a hétvégén, így mindent beleadva kell edzenie, így maradva a legfelső szinteken.
Ha ugyanezen az úton megyünk tovább, akkor elégedett vagyok a fejlődéssel, amit az elmúlt 5-6 hétben láttam a jelenlegi játékosoktól – ez optimizmussal tölt el. Ha az új igazolások terén sikerül megtalálni a megfelelő megoldást, akkor a kitűzött célok elérhetők, sőt még felül is múlhatók.
Meglátjuk majd, hogy mennyi pontot sikerül lefaragnunk a Slovan múlt szezonbeli húszpontos előnyéből. Biztos vagyok abban, hogy ez a különbség csökkeni fog, meglátjuk, hogy vegül mennyire, de ez függ attól is, hogy milyen játékosokat fogunk igazolni. Végeredményben versenyképesebbek leszünk. Képesek leszünk konkurálni az élcsapatokkal. Nem azzal van gond, hogy a top csapatokat megverjük, hanem azzal, hogy a gyenge csapatoktól ne veszítsük el a pontokat – mert az gond. A múlt szezonban pont ilyen csapatoktól vesztettünk sok pontot. Végeredményben így jött össze a 20 pontnyi különbség.
Az edzőket ritkán kérdezik a cserepad fontosságáról. Milyen játékosokból kellene állnia a kispadnak ahhoz, hogy működőképes legyen?
Minden pozícióra két egyenértékű ember kell. Fontos, hogy ha valaki a kispadról áll be, teljes értékűen tudja pótolni a kiesett játékost.
Olyan játékosokra van szükségünk, akik nyomást gyakorolnak azokra, akikkel épp játszanak.
Ha valaki lesérül vagy rossz formában van, fontos, hogy helyettesíteni tudjuk. Fontos, hogy egyensúly legyen a gárdában. Ha a kispadon is meglesz a minőség, akkor az fontos a szoros meccseken. Jó dolog, ha van a kispadon egy olyan játékos, aki az utolsó 15-20 percre képes új impulzusokat hozni a meccsbe.
Mivel lenne elégedett az őszi szezon végén? Ez alatt nem csak a pontokat és a tabellán elfoglalt helyezést értem.
Először is akkor, ha egy konkurenciaképes gárdát tudnánk összerakni, amely a táblázat top pozícióiért játszik, és amelyik képes az ellenfélre kényszeríteni az akaratát. Továbbra is sikeresek szeretnénk lenni, új, fiatal, mérkőzéseket eldöntő játékosokat igazolni.
Csökkenteni akarjuk a Slovannal szembeni pontbeli különbséget, hogy láthatáron legyenek, úgy, hogy mi legyünk az egyértelmű második, aki megszorongatja őket.
Egy álom beteljesülése lenne, ha minél messzebbre eljutnánk az Európa-ligában, esetleg a csoportkörébe. Ha ezt elérnénk már ebben az idényben, akkor egy hosszútávú célja a klubnak teljesülne. Erősen dolgozunk rajta, egy olyan gárdánk van, amellyel ezek a célkitűzések elérhetők. Ezért mindent meg is teszünk.
Miben rejlik az Olympique de Marseille és az OGC Nizza elleni felkészülési mérkőzések pozitívuma és kockázata?
Nincsenek kétségeim. Láttam a csapatomat a Slovan ellen játszani, amely Szlovákia legjobb együttese. Nagyon jól futballoztunk, csak nem rúgtuk be a helyzeteinket, még lesznek változások a csapatállományban. Azt gondolom, hogy csak ilyen ellenfelektől lehet tanulni, mert a könnyebb ellenfelekkel szemben úgyis csak a győzelmet várjátok el tőlünk. Mi könnyebben és felszabadultabban tudunk játszani az esélytelen szerepében. Várom ezeket a meccseket, hogy láthassam a különbségeket, hibákat Elsőként egy olyan együttessel találkozunk, amely nagyon sikeres szezont zárt, hiszen másodikként végzett a francia élvonalban.
Tanulnunk kell ezekből a meccsekből. Jelenleg olyan fázisban vagyunk, amely során minden játékosnak éhesnek kell lennie a sikerre. Fontos, hogy minden meccset meg akarjunk nyerni, elsajátítva ezáltal a győztes mentalitást, amely nagy segítségünkre lehet.
Ezek a meccsek segítenek nekünk a fejlődésben, nekem már van elképzelésem, hogy játsszunk ellenük, meglátjuk, mennyire erősek ezek a francia csapatok és mennyire vagyunk mi azok.
Tisztában vagyunk vele, hogy mit jelent az Önhöz hasonló típusú edzőknek a professzionális labdarúgás, de mit jelent akkor, ha visszavonul a nyilvánosság elől?
Számomra a futball jelent mindent, ebben nőttem fel, ezért élek. Megváltoztattam az életemet azért, hogy profi labdarúgó legyek, de egy sérülés miatt vissza kellett vonulnom, és akkor eldöntöttem, hogy megszerzem az edzői licenszet, hogy továbbra is a focinál maradhassak. Szeretnék edzőként nagy karriert befutni. A labdarúgás az életem és az is marad, élvezetet nyújt számomra. Edzői minőségemben egyfajta tanár vagyok, akinek az a feladata, hogy fejlessze a játékosokat, bármilyen poszton szerepelnek is. Ez az életfilozófiám.