POÓR TIBOR: Gyakorlatilag okosan kihasználtuk a két gyors gólt, a vendégek csapata – logikusan nem rendelkezik olyan tapasztalattal, amivel megfordították volna ezt a meccset, és áttörték volna a védekezésünket. Igen, volt mit védeni Dánielnek, de ugyanúgy pakliban volt még három-négy gól a részünkről. Szükség volt erre a három pontra, ha még komolyan gondoljuk a barázst. Nem utolsósorban szükség volt a csapatnak a három pontra, hiszen már majdhogynem elfelejtették, milyen érzés nyerni. Kíváncsi vagyok, mi lesz a következő meccseken, hiszen a 2700 néző a Zsolna ellen egy kemény visszajelzés, hogy lehet szépíteni valamit a végtelenségig, de a szurkolók türelme nem végtelen. Legyen ez a kérésem a mai írásom végén, amire szüksége van hosszútávon a közegünknek: Gyere vissza foci, a néző is visszatér!
SZIGETI ATTILA: Azt hiszem, ez a zsolnai vendégszereplés olyanra sikeredett, ahogy a múltban már megszokhattuk. Rúgtunk egy gyors gólt és egy szerencséset, ami egyáltalán nem von le a csapat teljesítményéből. Aki azzal próbál vitatkozni, hogy ezen a mérkőzésen kimondottan a szerencsén múlt a győzelmünk, az nézzen inkább curlinget. Maximálisan odatették magukat a fiúk, de számomra ezzel nem tapasztották be a sebeket (sem a szememet). A győzelmet nem kell magyarázni, viszont számomra példaértékű, hogy 2:0-nál egy 18 éves játékost vitt be a vendégek edzője.