FOTÓ: GOCOŇ PÉTER
Igazából ez a mérkőzés mutatta meg, miért voltam némiképp csalódott a hazai 2:1-es győzelem után. Csak 2:1? Aki esetleg úgy gondolta, hogy nekem semmi sem jó – hisz’ győztünk otthon és ez a lényeg – bízom benne, hogy a belfasti visszavágó után átértékelte a véleményét. Egy szerény képességű, bár kétségkívül nagymúltú klub ellenében, végül is kettős győzelemmel jutottunk a Konferencia liga 2. selejtezőkörébe, ahol majd hasonló kaliberű csapattal találkozunk. A feröer-szigeteki Vikingurral szemben szintén kötelező lesz a továbbjutás!
Szóval Belfast, picit irigyeltem a kiutazó szurkolótársaimat, biztos vagyok benne, hogy jó buli volt ez a túra. Egyben köszönöm, hogy a közösségi oldalak által részesei lehettünk a szigetországi pubok világának, hála nektek, DAC-szurkolóknak. Egy más világ, egy más kultúra, temérdek patinás épület és a világ egyik legöregebb stadionja – a történelem eszkalációja, amibe a műfüves pálya elég nagy kontrasztot vágott. Megszaporodtak a hiányzóink, Eric Davis, mielőbbi felépülést amigo!
Az északírek, ahogy az várható volt, nem álltak be védekezni, ezúttal nem játszottak bunkerfocit, azt és oly’ mértékben művelték a pályán, ami az ő szintjüket jellemzi. Ne feledjük, félprofi csapatról van szó, ahol az edzésre egyenesen a munkahelyükről pottyannak be a srácok.
A DAC pedig a biztonságra törekedve focizhatott, az első félidőben talán túlságosan is visszafogottan, teret adva az aktív hazaiak széleken vezetett akcióinak. Másrészről van még hova fejlődnünk, és a nemzetközi megmérettetésekből szerzett tapasztalatoknak, és főleg a győzelmeknek ebben önbizalomnövelő szerepük lehet. A maroknyi DAC-szurkoló pedig hallatta hangját a képernyőn keresztül is, tapsolt, hullámzott. Mondanám, hogy a szemközti tribünön, de emez oldalon csak a kameráknak ácsolt állvány fogadta őket. Nem emlékszem, láttam-e valaha ennél exkluzívabb vendégszektort, mint a Solitude Stadiumé, közvetlenül a felezővonalnál és folyton szem előtt. A hazaiak már 3-4 alkalommal beköszöntek Veszelinov Daninak, amikor…
Szinte az első kapura tartó lövésünkből gól született – Balogh Norbi visszapasszából Veselovský célzott pontosan – 0:1. Dominik egész meccsen elemében volt, Káčerral együtt.
A Cliftonville továbbra sem adta fel, serényen támadott, és akadtak helyzeteik, de a DAC kapusa a helyzet magaslatán állt – ezt a jó szokását többször is kamatoztatta. Mi egyelőre megelégedtünk a minimális előnyünkkel, talán a taktika része volt, hogy hagyjuk a belfastiakat kifáradni, végérvényesen megtörni, és ehhez szándékosan közel engedni őket a kapunkhoz. A labdát járattuk a „baba” helyett, az ellenfél pedig fusson a labdáért, ha kell neki. A szünetben az odahaza gólt szerző, de ezúttal gyengébben szereplő Szánthó Regőt lecserélte a mester, viszont elnézve Hahn játékát, Janónak is bizony össze kéne végre szedni magát. Fordulást követően is aktívan kezdett a Cliftonville, Veszelinov ismét nagyot védett, majd a túloldalon Dimun lövése csattant a felsőlécen.
Ismét kezdtem picit parázni, mert a győzelmen kívül minden más elfogadhatatlan lett volna ránk nézve, hiába a mezőnyfölényünk, féltettem az egygólos előnyünket.
Aztán a csereként beállt Krstović az első labdaérintéssel megnyugtatott, bevarrta rendesen a lasztit – 0:2. A gólt követően leült a mérkőzés, nekem legalábbis olybá tűnt, hogy mindkét csapat visszavett a tempóból, illetve a hazaiaknál valószínűleg beállt a fáradtság is. Erre szokták írni, hogy elkönyveltük már a 0:2-es végeredményt, amikor a Káčerral szemben elkövetett szabálytalanságért megítélt büntetőt Krstović magabiztosan értékesítette – 0:3. Ez így már osztálykülönbség, megvan az elvárt továbbjutás is! Megnézem még a klub Facebook oldalának élő bejelentkezését, közben pedig a kommenteket olvasom: Szép volt, fiúk! Én lezárnám így: Sima ügy volt fiúk, vágjunk neki a hazai bajnokságnak is. Hajrá, DAC!
CLIFTONVILLE FC–DAC 1904 0:3 (0:1)
Gólszerzők: 12. Veselovský, 65. Krstović, 90. Krstović (11 m)
DAC: Veszelinov – Blackman, Kružliak, Brunetti, Muhamedbegovic – Káčer, Dimun, Balogh (64. Krstović) – Szánthó (46. Andzouana), Hahn (72. Rymarenko), Veselovský (84. Andrezinho).