A recept megjelent a Klikk Out 2022/09. számában.
Ittvana ősz, itt a disznőölísek ideje, legelábbis minálunk Csallóközbe.
Ugyi minden valamirevaló fírfiembernek van házifüstüllője, így nemkőja friss húsokot másokho túnyi káréba, nos nemszedi főja uccaporát, meg nem száják a legyek. Ha nincsen füstüllőja házná, szójá, én csinállok.
No. A füstűllís lebonyolíttáso öt lípísbe:
- A eekíszűtt jókípű kóbászokot mielőbb (én aszondom má másnop) fő kő lógatnyi füstre, addig lógjon a pellásonn fönt hidegenn.
- A füsthö szároz kemínfa kő, vagymeg fűríszpor, de nemám fenyőjé, mer a kinemszárod, meg büdös, minda nyehera.
- Igenfontos, hogy a füstüllőanyag nehogy lángrokapjon, meg a kóbász se avasoggyon, peníszeseggyen.
- Víkon kalbász ötnapig, vastagkalbász tíznaponn átt füstülendő.
- Fontos, hogy füstűllís utánn a kóbászt főlógassuk vissza pellásro, ottan jó hele van nekije. Níha-níha rá kő nízni, kanyarintanni belle, bőröstű bekapnyi, nos rágás közbe kifele nízve ja pellás ablakán eegondúkonni, milyen jója seját füstüllő.
Kíbzeejítek ee, amikor teljes gőzönn megya füst, nos beboríjaja egísz udvart a kóbász illata. Nincs anná jobb, szebálossan kicsordúll a nyál a ember szájábú.
A bóti kóbászt egye, aki akarja, a jó falusi ember házit eszik, házit iszik, mer attú íll sokáig!