A házasság hete apropóján arról kérdeztük Puzsér Anikót, Hajabács Németh Nikolettet és Kállay Andrást, hogy számukra mit jelent a házasság intézménye.
PUZSÉR ANIKÓ
Én és a férjem 30 éves házasok leszünk az idén októberben. A mi időnkben siettek a lányok férjhez menni, így én is. De ez akkor normális volt, ha két ember szerette egymást, összeházasodott. Fontos volt számunkra a házasság, hogy hivatalosan is összekössük az életünket és családot alapítsunk.
Felvettük a férj családnevét és így közös néven egy család lettünk. Eggyé vált az életünk, közösek lettek a mindennapjaink. Én nem is tudom másképp elképzelni az életemet, azért 30 év nagyon sok idő, nagyon sok minden történt velünk ennyi év alatt, jó és rossz is.
Szerintem, ha nem lennénk házasok, már lehet nem lennénk együtt, könnyebben tovább álltunk volna, vagy én, vagy a férjem. Nagyon sok mindent ki kellett bírnunk, mégis együtt maradtunk. Állítom, hogy a házasság fontos intézmény a párok számára. Mi már tudjuk, hogy csak egymásra számíthatunk, szükségünk van egymásra, mint férj és feleség.
A mai fiatalok nem tartják fontosnak a házasságot, de lehet, ha most lennék fiatal, én is így gondolnám.
HAJABÁCS NÉMETH NIKOLETT
A házasság intézménye számomra hivatalos, papírra vetett formája annak, hogy egy férfi és egy nő (a rózsaszín köd felszállta után IS) szereti, teljes szívvel tiszteli, elfogadja és segíti egymást a közösen választott útjuk során, függetlenül attól, hogy épp jobb vagy rosszabb napokat élnek meg.
Ha a rózsaszín köd elszállta után is képes a két fél meglátni a másikban a szépet és a jót, van remény a tartós, hosszú házasságra, ami manapság nem túl nagy százalékban jellemző sajnos, mondhatni kiváltság a hosszú, boldog házasélet.
Ha valakik úgy döntenek, a házas élet mezejére lépnek, az azt jelenti, képesek a saját értékrendjüket átrendezni, olykor előtérbe helyezni a másik fél igényeit a közös boldogság, élhetőbb holnap érdekében. ????
Az elfogadásnak köszönhetően a házasságkötés után kevesebb energiát kell fektetni a másik fél meghódítására, több energia jut más területekre (jövő, családtervezés). Ezáltal szerintem még közelebb kerül egymáshoz a két fél, már nem csak a külsőségek, a másik „becserkészése” a fontos, inkább a belső értékek kerülnek előtérbe.
Házasságkötés után (talán) a két fél jobban törekszik a felmerülő problémák megoldására, az útjukba gördülő problémák gyors, sikeres megoldásához, és nem rögtön a szétválást, külön utakat választják. Egyrészt a házasság intézménye egy plusz „súly” az ember vállán, ezért fontos, hogy ketten cipeljék, egyenlő részben megosztva, mert akkor mindketten egyenlően tudják élvezni az ebből eredő pozitív, boldog élményeket is.
És ahogy eddig már párszor említettem, a házasság a két félen alapszik, mert, ha megfelelően választunk párt, akkor egy egész, teljes, minőségi értékekkel teli lét lesz belőle.
KÁLLAY ANDRÁS
Mielőtt megfogalmazódott bennem a válaszom, először is arra döbbentem rá, hogy a házasságom eddigi közel nyolc éve milyen hihetetlen gyorsasággal telt el. Hogy ez a röpke nyolc év a közös örömökön, bánatokon át csak még jobban összecsiszolt minket.
A házasság számomra érték. Egy olyan érték, amelyet évszázadok, évezredek formáltak, tettek próbára, de a mai napig a boldog, kiegyensúlyozott család alapkövét jelenti. Egy jó házastársi kapcsolat megtanít minket arra, hogy legyünk egymás támaszai egy életen át.
A házasság egy fontos kapocs társadalmunkban. Úgy hiszem, ahhoz, hogy a család mint a társadalom legalapvetőbb alkotóeleme kiegyensúlyozottan és harmonikusan működni tudjon, szükség van egy olyanfajta elköteleződésre, amellyel támaszt, ígérünk a másiknak egy életen át.
A házasság életünk egyik legfontosabb döntése, amely a sok boldog pillanat mellett számos kihívást is rejt magában. De még ha kihívások elé is állít minket, ha elkötelezzük magunkat egymás tisztelete és szeretete mellett, megtaláljuk és megőrizzük közös boldogságunkat.