POÓR TIBOR: Azt hiszem, ha a szezon elején hasonlóan játszunk, mint az első harminc percben, akkor egy felszabadult egész meccses játék után bezsebeltük volna a három pontot. De ma a tizennegyedik kör mérkőzését játszottuk, és ahogy teltek a percek, egyre jobban érezni lehetett a nyomást a játékosokon. Rengeteg helyzetnél pici higgadtság vagy a szerencse is hiányzott, két esetben rendkívüli bravúrt mutatott be a rózsahegyi kapus Frühwald. Viszont a jól elindított meccshez és taktikához kell egy B vagy C vagy D terv, ha nem tudunk gólt rúgni abból az elképzelésből, amivel nekifutunk a meccsnek. A Rózsahegy szerencsével, de kibekkelte, amit tudott, és megvárta a pillanatot, amikor már nekünk nyitni kellett. Az utolsó percek vabankja hozott legalább egy pontot, de számomra ez az egy pont, hazai pályán, nagyon kevés ebben a helyzetben.
SZIGETI ATTILA: Véleményem szerint nem játszottunk rosszul, de ahogy a szlovák mondaná „bez efektu”. Sajnos az elején nem tudtuk megrúgni azt a bizonyos fontos gólt, és lassan, de biztosan ellopta az ellenfél a mérkőzést, akiknek elsődleges célja a gólkapás elkerülése volt. Ezen felül egy ritka támadásból sikerült gólt elérniük olyan fázisában a mérkőzésnek, amikor már nehéz újítani. Sikerült kiegyenlíteni, viszont ez vajmi kevés a DAC-szurkolónak. Sajnos, több játékos teljesítménye hagyott kívánnivalót maga után, de azt hiszem, a fiúk megtették, ami tőlük telik. Sajnos, csak ennyi…
