ILLUSZTRÁCIÓS FOTÓ: SZABÓ PÉTER PÁL
Némi túlzással mindez egy olyan meccsen történt, ahol az ellenfél kiléte kb. az a szint, mint amikor egyik-másik járási edző barátom felírja a közösségi oldalára, hogy a csapata edzőpartnert keres. A Voluntari stábja pedig visszaír: itt vagyunk… A nyári felkészülési időszak utolsó találkozóján a román másodosztályban szereplő, s jelenleg Dunaszerdahelyen edzőtáborozó Voluntari gárdáját láttuk vendégül a DAC Akadémia centerpályáján.
Annak, hogy ez a találkozó létrejött volna-e akkor is, ha a Konferencia Liga indulásunk kapcsán a Sportdöntőbírósághoz benyújtott óvásunkra pozitív válasz érkezik, viszont már nincs jelentősége. A „feddhetetlen” UEFA könyörtelen volt velünk. Induljon helyettünk inkább a Kassa, akiknek viszont több okból sem lenne semmi keresnivalójuk a KL második selejtezőkörében, de úgy általában a KL-ban sem. Ezek tények!
Ilyen ez a rendszer. De vajon igazságos-e? Nem! Ámbár ezen a szinten nekünk szintén mindent el kellett volna követtünk, s nem azt várni, hogy majd lesz valahogy!
Viszont akik most kizárólag a DAC-ot hibáztatják, kérem ne bökjenek majd fel az Aréna forgókapuinál akkor sem, ha történetesen BL-csoportkört játszunk a „Bőrszalonnával” vagy a „Reál Margittal” – az iróniámat tessék jól érteni, más ingét pedig senki magára ne vegye! Igen, én is olvastam okokról és okozatokról, rossz e-mail címről és felelősök kereséséről. És olvastam az évek óta egyébként is jellemző rossz kommunikációról, kibeszélésekről, szélnek eresztendő játékosokról, miközben kevesebb szó esett arról, hogy a DAC közössége éppen gyászol.
Meglehet, az a sok megmondóember még csak nem is ismerte Rosťo Prokopot, én igen. És megmondom őszintén, gyászhíre jobban megrázott, minthogy a DAC idén lemarad Európáról.
Mert Ő még a régi iskolához tartozott, azokhoz a kiváló sportemberekhez, akik nemcsak futballozni jöttek Dunaszerdahelyre, hanem életük további fejezeteit a Csallóköz fővárosában kívánták eltölteni, s ezzel megtiszteltek minket, szurkolókat is. Amikor alkalmam nyílt személyesen is megismerni Rosťot, már nem a „bekötözött kezű” kemény védő volt, hanem ifjúságiak és diákok vezetőedzője. „Děkuji vám, kluci!” – köszönte meg a pálya szélén, hogy kilátogattunk buzdítani a fiatalokat, majd kezet ráztunk. „Nem Rosťo, én köszönöm, hogy kezet foghattam azzal az emberrel, akit anno a nagycsapatban láttam futballozni! Mivel akkor még megszólítani sem mertelek volna” – válaszoltam neki. Ettől a naptól kezdve, bár kevésszer találkoztunk, de mindannyiszor megismert…
Isten veled, Rosťo!
Ha hinni lehet a szóbeszédnek, a román Voluntari eredetileg a DAC Juniorral mérte volna össze erejét, ahogy korábban már találkoztak a Somorja együttesével is. Most, hogy csak a bajnokságra és a hazai kupára „kell” összpontosítanunk, viszont kapóra jöttek ellenfélként, amolyan bajnoki főpróbaszerű mérkőzés keretében. Sylla, Redzic és Blaško góljaival szemben az ellenfél részéről csak a szépítésre futotta. Braňo Fodrek vezetőedző nem számíthatott a csapatkapitány, Christián Herc játékára, aki bokasérülését követően műtéten esett át, s az idény elejét kénytelen kihagyni.
Összes 21 játékos lépett pályára sárga-kék mezben, mindössze Filipe kapus játszotta végig a 90 percet. A szünetben teljes mezőnysort cseréltünk – talán ez egy bajnoki főpróbán kicsikét sok!?
Andreas Gruber betegség miatt hiányzott, Ioannis Niarchos a lengyel Wisla Plock együtteséhez igazolt, így már nem gyarapíthatja bajnoki mérkőzésen szerzett góljainak számát a DAC-ban. Ja, maradt a nulla! Bartol Barišić a Klagenfurt együtteséhez távozott kölcsönbe, a Lecce gárdájától viszont egyéves vendégjátékát követően visszatért fiatal középső védőnk Lami Ádám, és a szóbeszéddel ellentétben nagyon úgy néz ki, hogy grúz jobbhátvédünk, Tsotne Kapanadze továbbra is a DAC játékosa marad.
A Voluntari elleni első játékrész mindössze egyetlen gólt és a délutáni kiadós felhőszakadás után felélénkülő szelet hozott.
A 16. percben Alioune Sylla talált be, miután átjátszott két védőt és a vendégek kapusát is kicselezte – 1:0. A második félidő elején pár perc leforgása alatt eldöntöttük a mérkőzést. Előbb Kapanadze passzolt vissza Redzicnek, aki kilőtte a jobb felső sarkot – 2:0. Majd Redzic jegyzett egy asszisztot is, miután Blaškót találta meg labdájával – 3:0. A Voluntari védhetetlen fejesgóllal szépített – 3:1.
Mifelénk általában akkor születnek nagy dolgok, amikor nem várjuk el, hogy bármi maradandót alkossunk. Ezért sem félek a Niké Liga 2025/2026-os idényétől.
Az új idény pedig július 26-án, szombaton, 18.00 órai kezdettel indul számunkra, amikor is a Nagymihály csapatát fogadjuk a MOL Arénában. Egye fene, kisötösért felrakom, hogy bajnokok leszünk. „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!” – Madách Imre legfőbb művében az Úr arra tanít bennünket, hogy bár a sikerre nincs garancia, érdemes küzdened a céljaidért, és bízni benne, hogy amit teszel, nem hiábavaló. Szurkolni pedig sosem az. Hajrá, DAC!
DAC 1904 – VOLUNTARI 3:1 (1:0)
Gólszerzőink: Sylla, Redzic és Blaško
DAC – 1. félidő: Filipe – Bősze, Csinger, Nemanić, Modesto – Udvaros, Bajo, Djukanović – Trusa, Sylla, Ramadan.
DAC – 2. félidő: Filipe – Kapanadze, Lami, Kacharaba, Mendez – Fellipe Cardoso, Tuboly, Blaško – Redzic, Valko, Gueye.