A ráadás perceiben úszott el a győzelmünk | Magyar virtus, Robertóval

(Írország– Magyarország [2:2] vb-selejtező mérkőzés)

Idegenbeli győzelemmel kezdhette volna küzdelmeit a magyar labdarúgó-válogatott, miután a 2026-os vb-selejtező nyitófordulójának 15. percében már 2:0-ra vezetett Marco Rossi szövetségi kapitány legénysége. A fehér szerelésben pályára lépő magyar csapat az első félidőben lehengerlő játékot produkált. A mérkőzés kulcsmomentumát számunkra az 52. percben Sallai Roland kiállítása jelentette, akinek 2:1-es magyar vezetésnél törlesztésért azonnal piros lapot mutatott fel a német játékvezető. Nemzeti tizenegyünk ezt követően emberhátrányban is hősiesen küzdött, de a sokasodó ír rohamoknak a ráadás perceiben már képtelen volt ellenállni.

A 2:2-re végződő mérkőzést 1200 magyar szurkoló izgulta végig Dublinban, akiknek a hazai hangorkánon kívül az MLSZ magyar szurkolói társadalmat lejárató „Szurkolj, ne gyűlölj!” c. kampányfilmjével is „meg kellett küzdeni” a napokban. A magyar labdarúgó-válogatott hivatalos szurkolói csoportja, a Carpathian Brigade közleményben kérte ki magának a rájuk és minden magyar szurkolói közösségre nézve méltatlan és lealacsonyító képsorokat:

„Miközben számos társunk szabadságát, félretett pénzét nem kímélve már Dublinban tartózkodik vagy éppenséggel úton van az ír főváros felé, hogy büszkén képviselje a nemzeti színeinket, valamint az Európa-szerte irigyelt páratlan szurkolói egységünket, mindaddig itthon olyan megszégyenítő és hazugságra alapozott „kampányfilmek” látnak napvilágot, melyre egyszerűen nincs konkrétabb kifejezés, minthogy: gyalázat…”

A kisfilmet jómagam is megnéztem, és a magyar nemzeti színekben öltöztetett statiszták produkciója egy kabaréjelenetnek talán beillene, de a készítői minden bizonnyal általánosítva a „jó és a rossz” szurkolót szerették volna megszemélyesíteni benne. Ahol a „jók” csendben ülnek, míg a „rossz” hangosan és vulgárisan hőbörög, miközben „már nem szomjas”. Nos tény, hogy minden táborban akadnak egyének, akik olykor nem férnek a bőrükben, viszont az ilyeneket éppen a tábor igyekszik kiközösíteni, és pontosan azért, hogy elejét vegye az egyszerű nézők fejében kialakulható kollektív sztereotípiáknak.

Mindeközben eszembe jutott, hogy ha tegyük fel a magyar szövetségnek módjában állna felemelni a szavát a DAC mérkőzésein tapasztalható magyargyűlölettel szemben, vajon lépne-e az ügyben?

Például mert a felvidéki magyar drukker is az egyetemes magyarság része. Zárójel bezárva…

Eb-re egymást követően már több ízben sikerült kiharcolni a részvételt nemzeti tizenegyünknek, vb-n viszont 1986 óta még egyszer sem jártunk. Talán ezúttal sikerülhet!? – ha lehetek picit önző, remek ajándék lehetne majd számomra a kerek jubileumom esztendejében. Hogy hányadik? Nos, „Mexikóban” mindössze tízéves voltam, így nem nehéz kiszámolni. Reálisan nézve azonban, mivel a négycsapatos, magyar-portugál-ír-örmény csoportból csupán az első helyezett jut ki egyenes ágon – míg a második pótselejtezőt játszhat majd –, a vb-szereplés így valóban nagy bravúr lenne.

Marco Rossi szövetségi kapitány a korábban megszokott háromvédős felállás helyett négy védőt küldött a pályára, átalakítva ezzel a válogatott taktikáját is.

Szinte még el sem kezdődött a mérkőzés, amikor a magyar válogatott az első helyzetéből máris megszerezte a vezetést. A 2. percben Styles passzából Varga Barnabás volt eredményes – 0:1. A remek kezdést még eredményesebb folytatás követte, miután a 15. percben Szoboszlai szögletét Sallai Roland fejelte a vendéglátók kapujába – 0:2. A kétgólos előny kellő önbizalmat adott Rossi mester fiainak, akik az első 45 percben végig uralták a játékteret. A második félidőt a hazai írek kezdték jobban, akik a 49. percben szépíteni tudtak – 1:2.

Három perccel később aztán Sallai Roland kapott piros lapot, miután a hazai játékos ellene elkövetett, de be nem fújt szabálytalanságára reagálva „törleszteni próbálta a számlát”.

Ilyenkor bizonyára jól jönne egy kis önfegyelem, hiszen Sallai tettével roppant kiszolgáltatott helyzetbe hozta csapattársait. Talán ő sem gondolta, hogy ezért rögtön piros cédula jár? Az emberhátrány ellenére nem adtuk fel a támadások lehetőségét, és rögtön a kiállítást követően ismét növelhettük volna előnyünket. Ezt követően többször is a magyar lábakban és a fejekben maradt a harmadik pontos találat. A hajrában rákapcsoltak az írek, rengeteg beadással próbálkoztak, mígnem a 93. percben egy fejesgóllal sikerült kiegyenlíteniük. Nemzeti tizenegyünk így egy ponttal távozott az ír fővárosból a három helyett:

ÍRORSZÁG–MAGYARORSZÁG 2:2 (0:2)

Gólszerzőink: Varga Barnabás és Sallai Roland.

Magyarország: Dibusz – Nego, Orbán, Szalai A., Kerkez (80. Nagy Zs.) –  Styles – Bolla (67. Mocsi), Szoboszlai, Tóth A. (55. Ötvös), Sallai – Varga B. (80. Tóth B.).

A magyar válogatott a következő vb-selejtezőjét odahaza játssza szeptember 9-én, kedden Portugália ellen. Vajon mennyi határon túli nemzettársunk lesz jelen ismét a Puskás Arénában? Hajrá, Magyarország!

(Roberto)

 

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább