FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
A válogatott szünetet követően a Sároseperjes gárdáját fogadtuk a MOL Arénában. A vendégek nem titkolt szándékkal egy pontért utaztak a messzi keletről, s azt a gól nélküli találkozó után sajnos haza is vihették magukkal. Érdekesség, hogy a két csapat legutóbbi három bajnoki mérkőzésén is ugyanilyen eredmény született, az első kettő még 2017-ben. Merthogy az eperjesieknek hét évet kellett várniuk arra, hogy ismét a legfelső osztályban szerepelhessenek. A Tatran a maga 1898-as alapításával anno még Eperjesi Torna és Vívó Egylet néven az ország legidősebb futballklubjának számít. Csapatukat egy kisebb autóbusznyi drukkersereg is követte a Csallóközbe. Le a kalappal előttük ilyen időben!
Mivelhogy reggelre szolid hóréteg lepte be a környéket, előkerültek a szánkók, és néhány hóember is életre kelt. Az első hó mindig örömet okoz, pláné, ha megmarad, erre pedig az alacsony hőmérséklet volt a garancia. Így aztán a MOL Aréna pályagondnokai már kora reggeltől azon dolgoztak, hogy a játéktér minél jobb állapotban legyen, ami szemmel láthatóan sikerült is nekik. Este hat órára az égi áldásra mindössze a pálya körüli hókupacok emlékeztettek, az évszakra viszont a -2 fok és a mindössze 3549 lelátókon „korcsolyázó” néző. Nem éppen ideális, de nem is tragikus, gondolhattuk magunkban, látva elszántságunkat az első tíz percben.
Reklám

Viszont úgy néz ki, ez egy sorminta mostanában, a jó kezdést valahogy folyton a kevésbé sikeres folytatás követi. Plusz húsz fokban, de nulla fok alatt is. Még ha győzünk, akkor is!
A legutóbbi négy tétmérkőzésünkön ez sikerült, így ha nem túl szakállas, de figyelemreméltó széria szakadt meg vasárnap este. Nem, ezt most nem kritikának szánom, ezek tények. Ahogy a pozitív labdatartás és a számtalan kapufa vagy felsőléc is. Perverz dolog, hogy az ilyen ziccerek nem számítanak kapura tartó lövésnek. Attraktív, a közönség felhördül, majd a fejéhez kap! – teringettét, hányadik már ebben a szezonban? És hányadik ablakon kidobott pont? Ahogy fogy a néző a stadionból, azon gondolkodom, vajon mennyien fognának hólapátot, ahogy anno mi gyerekkorunkban a nyolcvanas években? Bizony megesett, hogy ha focit akartunk nézni, előtte beugrottunk a pályára lapátolni. Élvezettel tettük, nagy élmény volt! A mai modern technika mellett az ilyen nyilván elképzelhetetlen. Fűtött játéktérről annak idején csak az újságokban olvashattunk.
Ahogy a szurkoló futballba vetett hite szintén változhat: „Méghogy én lapátoljak ezeknek?”
Braňo Fodrek vezetőedző már a találkozó előtt óvatosságra intett mindenkit. Ezzel persze nem a hóhelyzetre, hanem az ellenfél javuló játékerejére gondolt. Aztán a 3. percben a friss magyar válogatott Redzic szabadrúgása a felső lécen csattan, majd négy perccel később Nemanić fejese vágódik fölé ugyanonnan. A folytatásban ismét Redzic lövését védte a vendégek kapusa, akik első veszélyesebb helyzetüket mindössze az első félóra elteltével tudták kialakítani. Közvetlenül a szünet előtt kétszer villantunk, Sylla fejese zúgott el centikkel, Ouro löketét kiütötte a Tatran kapusa. Mentünk a gól után, ahogy közvetlenül előtte a keletiek is. Egy gyatra hazaadás majdnem megbosszulta magát, viszont a kifutó Popovićnak sikerült tisztáznia.
A játék eddigi képe alapján többet érdemeltünk volna, de az élet nem kívánságműsor.
Szünet után már nem sikerült ugyanilyen elánnal folytatnunk. Egyre nehezebben tudtuk feltörni az eperjesi védelmet, akik olykor ráadásul veszélyes kontrákat vezettek. Ebben érdemben a cseréink sem segítettek, mindössze talán Ouro blokkolt lövését, a gyengébb napot kifogó Ramadan távoli bombáját és a csereként beállt Djukanović próbálkozását jegyezhettük fel. A második félidő közepére szinte teljesen kiegyenlítetté vált a mérkőzés. Hiába a B-közép kitartó buzdítása, az eperjesiek hálója érintetlen maradt. A vendégcsapat időhúzásai miatt is jelentős ráadással számolt a játékvezető, ami inkább a kárunkra vált, mint hasznunkra. Egy test test elleni szituáció után a VAR piros lappal büntette Redzic megmozdulását, így emberhátrányban kellett befejeznünk a mérkőzést. Visszanézve az esetet, minden bizonnyal jogosan.
DAC 1904–SÁROSEPERJES 0:0
DAC: Popović – Kapanadze, Kacharaba, Nemanič, Mendez (90. Modesto) – Ouro (72. Gagua), Tuboly, Udvaros (55. Djukanović) – Redzic, Sylla (55. Gruber), Ramadan.
Vasárnap este ennyire futotta tőlünk az újonc ellen. Volt küzdelem és felsőléc, de a gólnélküli végeredményt két otthon elhullajtott pontunk bánta. Folytatás szombaton a trencséni vár alatt. Hajrá, DAC!



