FOTÓ: dac1904.sk – Fekete Nándor
Szombat van, a koranyári időjárás az utcára csalja az embereket. Megtelik a város. Zólyombrézón éppen véget ért a DAC vendégszereplése. Ülünk az asztalnál egy-egy pofa pilseni mellett, pedig nem is ízlik. Kesernyés, de tán csak megszoktuk a szlovák sörök édeskésebb ízvilágát. Elég egymás után két győzelem, s máris nekiállunk számolgatni. A bevezető szöveg eddig úgy alakul, akárcsak a futballszurkoló gondolkodásmódja. Szertelenül, kapkodva, részleteket kiragadva, miközben az egész talán már réges-rég összeállt.
Vagy mégsem? Vagy ez a fanatizmus? A siker kulcsa a részletekben rejlik – nyilatkozta Braňo Fodrek vezetőedző a mérkőzés előtt. Nos, akkor számoljunk. Jelenleg hét pont a Slovan előnye, ők még négy meccset játszanak, mi ötöt. S mert Pozsonyban is jelenésünk van, a sikerrel vett akadályok tekintetében az égszínkékeknek elég egyszer megbotlani. Ugye, milyen szép a futball? És milyen őrült a drukker? Az utolsó szalmaszálba is megkapaszkodik, amíg érzi, nincs lehetetlen.
Nem látunk a dolgok mögé, nem is ez a dolgunk. Ramadan állítólag sérült, „más források” szerint viszont a Slovanba készül. Hadd menjen, mi maradunk!
Nyolc nap leforgása alatt három kulcsfontosságú mérkőzés vár szeretett csapatunkra, az elsőt sikerrel vettük. Éppen egy mozgalmas mérkőzésen vagyunk túl, amit Gruber milliméter pontos beadásával és Gueye szemfüles találatával, valamint Tuboly jubileumi, 50. bajnokiján értékesített büntetőjével megnyertünk. Ouro szabályos gólját les címén elvette a VAR. Szerintem kicsit igazságtalanul, de hál’ Istennek nem ezen múlt a három pont sorsa.
Valamivel több mint hatvan DAC-drukker a helyszínen, és annál is több a helyi kiskocsmákban. A többiek csak sütkéreznek.
Elképzelem, mekkora elánnal vetnénk magunkat a hajrába, ha jó néhány eddigi találkozónk nem úgy alakult volna, ahogy alakult. A Zelpo Arénában sem találtuk az elején a ritmust, aztán belelendültünk. A félidő közepétől magunkhoz ragadtuk az irányítást, aminek számtalan helyzet és egy pazar akciógól lett az eredménye.
A 30. percben Gruber futott el a jobb oldalon, hajszálpontos beadását pedig Gueye vágta a hálóba – 0:1.
Alig két perc elteltével egyenlítettek a hazaiak – 1:1 –, ám igyekezetünk ezután sem hagyott alább. Sylla látványos ollózása centikkel kerülte el a kaput. Majd a 39. percben a zólyombrézóiak kapusa egy rosszul lekezelt labdát mindössze szabálytalanság árán tudott megszelídíteni, a megítélt tizenegyest pedig Tuboly higgadtan értékesítette – 1:2.
Minimális előnnyel, de reménnyel felvértezve vonulhattunk az öltözőbe. Még egy sört? A második talán jobban ízlik majd!
Vagy mégsem? Cserék nélkül álltunk fel a második 45 percre, s alig tíz perc elteltével növeltük előnyünket. Vagyis csak úgy tűnt egy pillanatra. Ouro a kapust is kicselezve a hálóba gurított, ám a hosszú VAR-vizsgálat milliméteres lest állapított meg. Éppen az ilyen „belógó testrészek” kiküszöbölésére olvastam a minap, hogy a kanadai fociligában tesztelik majd azt a rendszert, miszerint csak az számít majd lesnek, ha a lövés pillanatában a csatár egész testével a védő mögött áll.
Hol kell aláírni?
Továbbra is nyílt maradt a mérkőzés, mindkét oldalon cserék következtek. A hajrához közlekedve egyre inkább a labda és az eredmény megtartására helyeztük a hangsúlyt. Sikerrel! Szép volt, fiúk! A kiharcolt, de magabiztos győzelem jövő hét szerdán Nagyszombatban, szombaton pedig odahaza, a Zsolna ellen értékelődhet fel igazán.
S hogy mire ez a nagy hajcihő?
Hét pontra vagyunk egy álomtól, ha te nem hiszel benne, és inkább temetnéd, ne állj elénk, mert lesznek, akik majd fellöknek! Ennyi keserű pilseni után ez nem is lehet kérdés. Hajrá, DAC!
ZÓLYOMBRÉZÓ – DAC 1904 1:2 (1:2)
Gólszerzőink: Gueye, Tuboly (büntetőből)
DAC: Popović – Kapanadze, Kacharaba, Nemanič, Mendez – Blažek (87. Modesto) – Sylla (64. Kmeť), Ouro (64. Gagua), Tuboly, Gruber (75. Diongue) – Gueye (87. Kukovec).