POÓR TIBOR: Abban megegyezhetünk, hogy nem volt szép ez a meccs, a játékosok a hidegben szenvedtek, csakúgy, mint a nézők a lelátón. Másrészt, egyértelmű volt Guľa taktikája is, az abszolút, sokszor talán túlzott biztosra játszás. A játékunkat nagyban Krstović kényszercseréje befolyásolta, manapság tényleg nagy a hozadéka – nemcsak a gólok miatt, hanem hogy mennyi játékost köt le az ellenféltől, és milyen nehéz elvenni tőle a labdát. Sok munkát végzett ezen a téren a meccs vége felé Szánthó, de ezt még meg kell néznem a Voyon, valószínűleg a játékvezető is az ellenfele volt. Ami a lényeg és legfontosabb, miután a Slovan remizett, a ziccerrel éltünk, és szerintem ez a gól és a három pont kulcsfontosságú lehet a bajnoki címért való harcban. Ami a következő meccseket illeti, nem lesz már tér szerintem ilyen óvatos játékra, mint az ifis Zsolna ellen. Hm… viszont arra gondolva , hogy milyen gyorsak a zsolnai szöcskék, jobb volt ez, mint belehalni a szépségbe, és Kaprálik kinyírt volna minket. Hat pont előny, alakul ez. Hajrá, DAC!

SZIGETI ATTILA: Bevallom őszintén, volt némi rossz előérzetem a mérkőzés előtt, és látva a meccset, talán nem is alaptalanul. Azt szokták mondani, a sorozatok azért vannak, hogy egy idő után megszakadjanak, de hála a futball istennőjének, ez nem ma történt meg. Rossz időben, válogatott szünet után kellemetlen futós ellenfél ellen húztuk be a meccset úgy, hogy már tudtuk a Nagyszombat–Pozsony meccs eredményét. Véleményem szerint az ellenfél komoly helyzetig nem jutott, viszont egy „lídernek” a másik félidő nagy részét nem illik végigvédekezni. Nagyon sok meglátásom van a meccsel kapcsolatban, de kb. 10 óra múlva forgatjuk a SzerdaHelyzetet, ahol majd elmondom. Tény, hogy nem játszottunk jól, de most ez mellékes, és nyugodtan, hat pont előnnyel készülhetünk a derbire.