Kovács Andrea
Kovács Andrea: Még egy kanállal? | KöltőToll
Az alábbiakban modern korunk egyik igencsak jellemző jelenségét, a telefonfüggőséget ábrázolom verses eszközökkel.
Egyperces novellák | KöltőToll
A júliusi KöltőToll rovatban, tőlünk szokatlan módon, nem verseket, hanem két rövid novellát, egypercest olvashattok.
Kovács Andrea: Cérna | Költőtoll
Amikor „fast fashion“ terméket veszünk, azt a világot építjük, amelyben gyerekmunkások ülnek az örökké zakatoló varrógépek mellett. Erről írtam az alábbi verset.
Kovács Andrea: Hallgatás | Költőtoll
Nem fogok kertelni: ez a feladat, minden eddiginél keményebbnek bizonyult.
A nő ideje | Költőtoll
Verseinkben igyekszünk megragadni a női lét esszenciáját – szólunk a nemi szerepekről, egyenlőségről (vagy éppen annak hiányról), támogatásról, szolidaritásról.
Haikutrilógia | Költőtoll
Mindkettőnk számára ez volt az első kísérlet, hogy haikut írjunk, sőt, úgy döntöttünk, hogy írunk mindjárt hármat!
Kovács Andrea (Kёri) – Hideg | Költőtoll
Ebben a versben, képzeletben a kietlen tanyavilágba látogatunk. Az írás során az a kérdés foglalkoztatott, hogy vajon hogy nő fel egy gyermek egy ilyen zord és elszigetelt környezetben?
Kovács Andrea (Kёri): Parnasszus | Költőtoll
Az alábbi versben a görög istennők, eszményi szépségek világába kalandoztam kicsit, hogy párhuzamba állítsam gyarló, hiú vágyakozásunk tárgyával, az örök szépséggel.
Tükröm, tükröm… | Költőtoll
A novemberi Költőtoll témája a szépség és a szépségideál kérdésköre, amelyet igyekeztünk a lehető legalaposabban körüljárni.
Kovács Andrea: Libikóka | Költőtoll
Az írás során határozott célom volt a társadalmi érzékenyítés, hiszen sosem tudhatjuk, hogy egy másik ember milyen lelki vívódásokat él át naponta.
