Őszinte leszek: azt hittem, könnyebb lesz verset írni a kisebbségi magyarság témájában. Hogyne, hisz az egyformaságainkat, különbözőségeinket annyian megfogalmazták már, a sokszor ismételt frázisok pattogtatását nem szeretem. Nehéz is sallangmentesnek lenni, ha a hazáról van szó, ami számomra egy érzelmekkel, szenvedéllyel teli fogalom. Aztán eszembe jutott egy régi emlék, tisztán, nyilvánvalóan, mint egy villámcsapás…
/