A cikk megjelent a Klikk Out 2021/01-05. számában.
Fotó: Pixabay.com
Bár egy igazán átfogó, több aspektust vizsgáló tanulmány még nem született a témában, azt már biztosan tudni lehet, hogy a koronavírus a gyermekek életéből sem tűnik el nyomtalanul. A világjárvány kitörése óta számos gyermekjóléti szervezet adott ki különböző tanulmányokat, felméréseket azzal kapcsolatban, hogy a kiskorúak életét milyen mértékben érintette a pandémia.
Mit mond a statisztika?
Szlovákiában 2021 márciusáig 9500 hat éven aluli gyermek kapta el a vírust, az esetek többségében enyhe vagy közepesen enyhe tünetekkel. Miközben a statisztikai adatok azt mutatják, hogy vírus inkább az idősebb, krónikus betegek számára végződhet elhalálozással, egyre több ország számol be a gyerekeknél előforduló sokszervi gyulladásról, mely általában a betegség megjelenése után jelentkezik 2-4 héten belül. A szlovákiai kórházak adatai szerint nagyjából 20 gyermeknél igazolódott be ez a diagnózis, további gyermekek kivizsgálás alatt állnak.
Láthatatlan áldozatok
Az UNICEF 2020 novemberében kiadott közleményében a gyermekeket a vírus láthatatlan áldozatainak nevezte. A leírtakból kiderül, hogy a járvány eddigi csúcspontján az iskolabezárások a világ diákjainak több mint 90 százalékát (1,5 milliárd gyerek) érintették, ekkor 463 millió gyereknek nem volt semmilyen hozzáférése az elektronikus oktatáshoz. 2020 novemberének elején 572 millió gyereket érintettek az iskolabezárások. Az akadozó élelmiszer- és egészségügyi szállítmányok miatt több mint 22 százalékkal megnőtt a világban az éhező gyermekek száma.
Nagyon sokan nem jutottak hozzá időben a kötelező életmentő oltásokhoz, mint amilyen a kanyaró vagy a gyermekbénulás elleni. Ez a fejlődő országokban egyébként is egy óriási méretű probléma. A 140 országban vizsgált szociális és egészségügyi rendszer elégtelen működése miatt legalább tíz százalékos visszaesést tapasztaltak az egészségügyi szolgáltatások – például vakcináció, terhesgondozás, gyermekkori fertőző betegségek kezelése – terén.
Természetesen a világjárvány nemcsak a szegénységben vagy a mélyszegénységben élőket sújtja. Ugyanebben a közleményben írtak családon belüli erőszak megnövekedett számáról, valamint arról is, hogy a digitális oktatás által emelkedett az internetes zaklatások száma, a gyerekek körében pedig felerősödött az internetes erőszak. Gyermekgyógyászati körökben megfigyelhető jelenséggé vált a kiemelkedően magas túlsúlyos gyerekek száma, melyet a karantén, a mozgásszegény életforma és az egészségtelen táplálkozás hozott magával.
Félelem és ragaszkodás
Az óvodák és iskolák bezárása, az online oktatás, a különböző délutáni körök, sporttevékenységek és a gyerekprogramok elmaradása a gyermekek szociális és érzelmi életét sújtotta leginkább. A szakemberek szerint mindez a 3-6 éves korosztály számára volt a legmegterhelőbb, akik ebben a korban sajátítják el a napirend fontosságát, alakítják ki emberi kapcsolataikat a külvilággal. Gondolkodásuk nem racionális, inkább érzelmi alapú, így a nagyvilágból érkező információk a világjárványról, a médiában hallott halálesetek, vagy akár az idősebb rokonok veszélyeztetettsége miatt átélt aggodalom, előidézhetnek számos negatív viselkedésmintát. Erősen megjelenhet náluk a szeparációs szorongás, mely a szülőktől való elszakadás félelme. Habár az effajta szeparációs szorongás ebben a korban a fejlődés részeként természetes módon is jelen lévő állapot, súlyosbíthatják a jelenlegihez is hasonló helyzetek.
Források:
www.korona.gov.sk
https://www.jpeds.com/article/S0022-3476(20)30336-X/pdf
https://unicef.hu/igy-segitunk/hireink/unicef-milliokkal-nohet-az-alultaplalt-kisgyerekek-szama-a-covid-miatt