KLIKKARCHÍVUM: A minap felraktam egy bejegyzést a Facebook-ra, amit talán sokan megmosolyogtak, de voltak olyanok is, akik egyetértettek vele. A rövid bejegyzés csak annyi volt: itt az ideje újraindítani a csallóközi termelőszövetkezeteket, jó csallóköziesen a jéerdéket.
Röviden ennyi.
Azt gondolom, sokunk emlékszik a falukban hajnalban bicikliző, enyhén trágyaszagú „etetőkre”, vagy a pirospozsgás fejkendős fejőnőkre, akik már reggel nyolc körül munkából hazafelé igyekeztek. Mivel az akkori Agrostav nevű üzemben inaskodtam, szinte az összes termelőszövetkezetet ismertem a Csallóközben.
Voltak marhák, tehenek és szárnyas háztáji. A földeken meg a szezonmunkák. Nyáron aratás, ősz elején a kukorica, később a cukorrépa betakarítás. Dunaszerdahelyen volt ZéHáZé (Západoslovenské hydinárske závody), Mäsokombinát, volt cukorgyárunk és Slovlíkunk.
A falusi emberek gazdálkodtak, sokan állatokat neveltek, „zöldségeztek”, ment a barackleadás, de sokan foglalkoztak virágtermesztéssel is. Üvegház vagy fóliasátor mindennapos látvány volt a csallóközi falvakban. Disznóvágáskor tudtuk, mit eszünk, és még sorolhatnám.
Most meg van Tesco, Kaufland, Billa, meg Lidl, ahol vesszük a véleményem szerint ízetlenebbnél ízetlenebb zöldséget, gyümölcsöt, a minőségileg silányabb árut, mint mondjuk a bécsi vagy a párizsi vásárló. Istenítjük ezt a globalizációs alapokon működő Európa Uniót, amely tönkretette a volt keleti blokkból csatlakozók gazdaságát és kistermelőit egyaránt, és még az uborka görbeségét is meg szeretné szabni számunkra.
…de meddig?!