A cikk megjelent a Klikk Out 2022/03. számában.
A 21. század embere kétségbeesetten és kényszeresen keresi az impulzust, a visszajelzést és persze a mindent elsöprő, életre szóló szerelmet. Kapcsolódni akar – ha másképp nincs ideje, legalább virtuálisan. Kereskedelmi cégek garmadája specializálódott arra, hogy társkereső szolgáltatást nyújtson az egyedülállóknak, ezek közül a legismertebb a Tinder nevű alkalmazás. De vajon mi történik akkor, ha kettesben maradunk a csetszobában valakivel, aki bár első főnyereménynek tűnik, valójában egy pénzéhes, agyafúrt hazudozó?
A Netflix február elején bemutatott dokumentumfilmje hamar a sikerlisták élére került, illetve nagy médiafigyelmet is kapott, a már-már hihetetlen sztorinak köszönhetően.
A főszereplője Simon Leviev, aki a Tinder-profilja alapján a Leviev gyémántkereskedő család tagja, milliárdos vagyon várományosa, s ennek megfelelően fényűző életet is él. A fotóin magángépen utazik, dizájner ruhákat visel, drága éttermekben vacsorázik – csoda hát, hogy rengeteg csinos, szingli nő szeretné őt, leendő férjének?
Hamar kiderül azonban, hogy a luxus csak látszat és Leviev valójában az aktuális partnereiből él – az újabb és újabb „szerelmeit“ mindig a már meglévő barátnői pénzén utaztatja, méghozzá úgy, hogy azoktól rendszeresen pénzt kér, mondván: „Bajban van“. A végtelenül naiv és házassággal, összeköltözéssel kecsegtetett lányok nemcsak saját megtakarításaikat adják át önként a férfinak, de nem egyszer pénzintézetekből vesznek fel rendkívül előnytelen kölcsönöket csak azért, hogy a férfit kisegítsék.
A pénzkéréseknek persze vége-hossza nincs, Leviev egyre agresszívabban követelőzik, ha valamelyikük nemet mer mondani egy újabb szívességre. Láthatjuk, ahogy a gyakorlatilag MLM-rendszerben működő hálózat kiépül, hogyan pörög a hazugsággyár a maximumon, majd hogyan csődöl be végleg ez a mesterien felépített illúzió. A filmben az átvert lányok szólalnak meg, akiket a megjelenés után a netes kommentelők egy része alaposan szétszedett és vádolt meg „aranyásással“ – a másik részük viszont nyilvános gyűjtést indított a megsegítésükre és máig létező tartozásaik kiegyenlítésére. A negatív anyagi és mentális következményeket ugyanis szinte száz százalékban a megkárosítottak viselik, ez a leginkább megdöbbentő a csavaros történetben.
A filmet az a Felicity Morris rendezte, aki korábban számos más dokumentumfilmmel ill. sorozattal bizonyította már a műfajra való rátermettségét.
114 perc tömény izgalmat ígér a sztori, amely hitelesen mutatja be a hazugságspirál működését, valamint az emberi aljasság és manipuláció minden formáját. Intő példa lehet az interneten ismerkedők számára és mindazoknak, akik tudatosítják: a világhálón bárki azzá válhat, akinek épp kiadja magát.