A cikk szerzője névtelenséget kért, Poór Tibor főszerkesztő védnöksége alatt jelent meg lapunk 2022/04. számában.
Fotók: szlovák rendőrség – Facebook
Nem értem! Épphogy csak átvészeltük a covidot, élén a sok vírustagadóval, pandémia-szakértővel, azokkal, akik képesek voltak nemegyszer nevető szmájlikat dobni a halálozási statisztikák alá, és most többnyire ugyanezek az emberek, ha nem még többen, dobálják újra a szmájlikat, erőből ütik a „kláveszt”, hogy fuj-fuj Amerika, minek segítsünk a náci ukránokon, minek kellett „felbőszíteni a medvét” stb. Azt a „medvét” éltetik, aki már sokadszorra döntötte nyomorba a közelmúltban ezt a régiót (1848, 1945, ’56, ’68), a „felszabadítás” után pedig pöffeszkedett rajtunk még évtizedekig.
Nagyapám sokat mesélt az orosz felszabadításról a második világháború végén, többek közt arról is, hogy a szeme láttára lőtték gyomorba egy fegyvertelen rokonát, pusztán azért, mert megtehették, szinte szórakozásból. Mesélt a fosztogatásokról, majd azokról is, akik belehaltak bánatukba, miután mindenüket elvették és államosították.
Nemrég voltam olyan helyen, ahol még nyomai vannak, hogy egy egész falu asszonyságát és a gyerekeket földbe vájt „kunyhókba” rejtették el a hegyoldalban, mert aki nem bújt el, azt megerőszakolták, sokszor a gyerekeik, szeretteik szeme láttára. Ismerősen hangzik, nemde? Egyre csak jönnek elő a hasonló hírek Ukrajnából.
Abból az Ukrajnából, amelynek lakosai csak a szabadságra vágynak és közelebbinek érzik a nyugatot, mint Oroszországot. Hangsúlyozni kell, hogy azt az Oroszországot, melynek lakosai szintén fogságban vannak! Olyanok fogságában, akiknek a hatalom bárminél többet jelent, még a civil emberéleteknél, saját katonáiknál is. Ez újfent megmutatkozott.
Aki emlékszik az ukrán Majdanra, emlékezhet arra is, hogy az akkor elüldözött elnöknek eszméletlen nagy vagyona volt, miközben az ország népének túlnyomó része épphogy csak túlélte a mindennapjait. Érdekes, hogy ez némelyik posztszovjet államra még ma is jellemző, nem kell messzire mennünk! Szlovákiában még mindig azokra szavaznak a legtöbben, akik teli torokból üvöltik, hogy „jenki, gó hóm”, miközben több ezer eurós órák díszítik a kezeiket, amikhez nagy valószínűséggel több ember vére is tapad, például a brutálisan meggyilkolt újságíróé és annak kedveséé.
Ugyanez a helyzet a nagymedve táján is! Elfelejtettük, hogy 45 évig itt mindenkinek volt egy nagy semmije, míg jó pár tíz-száz embernek meg mindene. Utána pedig szintén ugyanazoknak lett még több, akik szépen a színfalak mögött átlavírozták magukat a régiből az új rendszerbe.
A szabadságnak és az önmegvalósításnak hatalmas terhe van, ez az, amivel a frusztrált, szmájlit dobáló emberek nem tudnak mit kezdeni. Ők inkább elhiszik azt, hogy ez csak egy katonai hadművelet, hogy az épp lebombázott szülészeten valójában nem is vajúdó anyák, hanem náci katonák táboroztak és egyébként is, a képek meg vannak szerkesztve, nincs se vírus, se háború.
Az vitathatatlan, hogy Ukrajnában több helyen csorbultak a kisebbségek jogai, ahogy a kárpátaljai magyaroké is, de ezeket nem úgy kell megoldani, hogy rommá bombázunk egy egész országot, főleg a védtelen civil lakosságot nem. Ez olyan, mintha Magyarország lebombázta volna Szlovákiát, amiért folyton folyvást vegzálták a felvidéki magyarokat. Vagy gondoltak volna egyet és elfoglalják Csallóközt, első ízben. Pedig Ján Slota, szlovák nacionalista politikus volt az, aki tankokkal akarta lerohanni Budapestet és nemegyszer „húzogatta” a magyarok bajszát, többedmagával.
Kommentelő elvtársak, fotelbetyárok! Mától ne nézzetek meg egy hollywoodi filmet sem, égessétek el a Nike cipőiteket, gyújtsátok fel nyugati autóitokat, dobjátok kukába a számítógépeiteket, okos kütyüjeiteket, hányjátok ki a tavalyi bigmekket, és álljatok be sorkatonának a nagymedve seregébe. Ott majd meghálálják nektek ezt a szolgálatot, amit neki tesztek azzal, hogy álhíreket terjesztetek, kinevetitek a helyzetet és gyűlöletet szítotok.
Valójában már a serege részévé is váltatok. Vajon mi tévők lennétek, ha újra átlépnék az ukrán határt, ahogy a történelemben tették már párszor és ahogy a minap írta valaki, „megéreznétek a tankjaik szagát”?!
Én inkább azt az Európát (Nyugatot) választom, ahol szabadon le lehet írni azt, hogy a király meztelen (értsd. a jelenlegi vezető nem megfelelő), a fű éppen zöld, de lehet akár sárga is, sőt, még azt is, hogy hülye vagy! Ahol nem mérgeznek meg, ha más politikai nézetet vallasz, és nem zárnak börtönbe azért, mert kiírod egy táblára, hogy:
Állítsátok meg a háborút!
ps: a Facebook pedig, igazán fontolóra vehetné ennek az idétlen szmájlinak a törlését