FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Szép emlékek fűznek minket a besztercebányai „katonákhoz”, leszámítva azt a bizonyos kupameccsen történt kisiklásunkat a nem is oly’ távoli múltban. Azt hiszem, a korombeli – mondjuk úgy érettebb – szurkolók, igazat adnak nekem abban, ha azt állítom, a Dukla egy klasszikus ellenfél, soraikban pár régi ismerőssel. Ha csak a hagyományt nézzük, minden kétséget kizáróan az első ligában a helyük (kb. a Nyitrával, Kassával, Eperjessel együtt vizionálva)!? Megannyi jól sikerült túrára is emlékszem az ország közepén, valamint a kiálló „roxorvasakra” és csavarokra a vendégszektor lépcsőin…
Persze emlékek helyett nem árt, ha inkább a jelenben élünk és az európai kupaszerepléstől való búcsút követően immár teljes erőbedobással a honi bajnokságra összpontosítunk. Vasárnap van, este fél kilenc, el tudok képzelni ideálisabb időpontot is egy focimeccsre, de ez van, ezt kell szeretni – mindenesetre a meccset megelőző utcai nyüzsgésen és a lelátókon ez az előnytelen időpont bizony meglátszik. De csak miután felszállt a füst…
Győzni kell ma, Déácé! – ez nemcsak egy kérdésre adott válaszom volt, hanem egyben ezrek elvárása.
Méghozzá ha lehet, akár több góllal kéne győznünk! Nos, három elég lesz? Az eredményt tekintve biztosan, viszont az első félidei játékunkból még hiányzott az erő és a dinamika. Ha úgy tetszik, az az iram, ami egyeseknél feledtetné, hogy az utóbbi három mérkőzésünkön nem találtunk az ellenfél hálójába. Helytálltunk a Konferencia-liga harmadik selejtezőkörében, de nem voltunk eredményesek a góllövés tekintetében. Mondanám, hogy kár az összehasonlítás, de végső soron nem tudok vitatkozni azokkal, akik csupán a gólínségünket emelnék ki a történetből. Ebben a szituációban, azt hiszem, mindkét félnek igaza van.
Na és Szánthó Regő szépségdíjas gólja közvetlenül a szünet előtt? – ha kocsmai szlenggel írhatnám le, ezt írnám: tessék ott van, hogy „ne sírjon a szád” folyton mindenen.
Enélkül a gól nélkül bizony én is előrébb helyeztem volna a sorban a vendégek (na pont a Záhumenský) meccs elejei próbálkozását, így viszont az én szám se sírjon! Sajnáltam Davist, sajnálom Kalmárt is, nem tudom, nem kéne-e valami ördögűző az ilyen folytonos sérülések „kezelésére”. Nyilván kivitelezhetetlen dolog, de például a motorosok körében elterjedt szokás, hogy apró harangot aggatnak az alvázra, hogy elriasszák vele a kátyúkért felelős manókat. Ha most úgy gondolják, hogy az agyamra ment a meleg, csak kérdezzenek meg egy motorost!
Egyszerűen elég lehetne már az ilyen balszerencsés sérülésekből! Ahogy írom ezeket a sorokat – éjfél körül –, most is előttem van Erik szomorú arca.
Kb.: megpróbálom, megpróbálom, nem megy, jaj ne is passzoljatok srácok, inkább kirúgom, sorry… Szánthó öltözőhöz címzett gólja a kabin „hőmérsékletén” mindenképpen állíthatott, de persze a lelátó népét sem hagyta hidegen: a hangulatra egyébként sem lehetett panasz. És tessék itt van Ramadan gólja is! Higgadtan, okosan, mindenkit elfektetve, jobbra-balra dőltek a babák, ehhez kérem kell egy kis futballintelligencia. Már csak Krstovićnak kívántam, tudom, hogy önző, sejtem, de azzal mindenki jól jár, ha feltüzeli magát. Talán véletlen, hogy amióta nem rúgott gól, a csapat sem volt eredményes? Na ugye!
Nem volt egy súlycsoportban velünk ez a Dukla, csak idő kellett hozzá, hogy kibontakozzunk.
Picit az ex DAC-os fiúkról: Polievka végig roppant agilisan játszott, Záhumenskýt már említettem, a Ľupták meg micsoda szakállt növesztett. Tőlünk szokásosan Káčert emelném ki, neki nem kell szakáll sem, hogy észrevegyük. Veselovský szintén jól mozgott, maradt még egy kérdőjelem: Risvanis? Ki válaszolja meg? A mester megint tudhat valamit, amit mi nem?
A győzelmet viszont nem kérem megmagyarázni!
3:0, a győzelem a Dunaszerdahelyé! Lehoztuk a meccset kapott gól nélkül, nem hullajtottunk pontokat a gyengébb csapat ellen – ahogy az már egyfajta rossz beidegződés nálunk. Leírhatom, hogy szép volt fiúk, mert ha 3:0-nál sem írhatom le, akkor mikor? Mondjuk a következő hétvégén, Nagyszombatban? Mindent bele!
DAC 1904 – BESZTERCEBÁNYA 3:0 (1:0)
Gólszerzők: Szánthó, Ramadan, Krstović
DAC 1904: Veszelinov – Blackman, Kružliak, Muhamedbegovic, Davis (14. Ciganiks) – Dimun, Balogh (51. Nicolaescu), Káčer – Szánthó (51. Ramadan), Krstović (72. Hahn), Veselovský (72. Moumou).
KAPCSOLÓDÓ:
A SzerdaHelyzet nyilatkozik a DAC-Besztercebánya (3:0) mérkőzésről
Fotók és videók – DAC–Besztercebánya 3:0