POÓR TIBOR: Lényegesen nézhetőbb volt ez a meccs a második félidőben, de azzal sem kerekedett felül a nagyon átlagon aluli minősítésen. Az első félidőben annyira óvakodott mindkét csapat nehogy hibát csináljon, hogy végeredményben ebből a passzív játékból sorozatosan gyártotta a két ellenfél a pontatlanságát. Valamilyen módon fellélegeztem az első két cserénknél, mert Konéval és Dolčekkel ma nem lett volna az a második félidő kompaktabb, de így is átlagos lett a teljesítmény. Amikor a játékosok ilyen statikusak mindkét csapatnál, mint ma, ebből nagy látvány nem születik. Természetesen a ponttal elégedett vagyok én is, de szerintem a játékkal az edző sem lehet. A mai elégedettsége a játékkal szerintem neki is max tíz-húsz perc. Oké, vár a Zsolna, de előtte a kupameccs, tehát angol hetünk lesz, pragmatikusan – a tervezett pont megvan. Holnap reggel SzerdaHelyzet forgatás, hajrá, DAC!

SZIGETI ATTILA: Egy szívós ellenfélre számítottam ma, viszont nagyon bíztam a döntetlenben, amivel maximálisan elégedettek lehetünk Zólyombrézóban. Azt hiszem, kijelenthetjük, hogy tudunk „ikszre” játszani. Véleményem szerint többen is adósak maradtak azzal az aprócska plusszal, amivel talán meg is nyerhettük volna a mérkőzést. Az viszont tény, hogy a hazaiak és mi sem bővelkedtünk gólhelyzetek tömkelegében. Néha már nagyon is arra az elfogadható döntetlenre játszottunk. A mérkőzés egész jól fel volt építve edzőinknek, de néhányan infarktusgyanúsak voltunk a hátul passzolgatástól, amiben benne volt a hibalehetőség az eső áztatta talajon. Nem lett baj és nyugodtabban készülhetünk a Zsolna ellen, amit úgy érzem, megnyerünk.