POÓR TIBOR: Jó döntésnek tartom, hogy Fodrek edző sokáig pihentette a húzóembereinket, mégiscsak szezon végén hat nap alatt három meccs, ebből kettő maximális téttel, ez a szlovák klubfociban még mindig sok. Racionális döntés, Zsolnán jól hoztuk a meccset, és mivel papírforma szerint végződött a Spartak meccse, a kulcsfontosságú játékosainknak több ereje, energiája maradt a jövő hétre.
A kapusunkhoz. Élmény figyelni a hosszú labdáit, néha elgondolkodom, hogy az érkezése előtt simán mezőnyjátékos is lehetett… Rosszabb élményeim vannak, látva az ellenfél beadásait az ötösünk környékében. Van még két meccs amit le kell hozni Filipenek. Szükség lesz a szerencsére is, de miért ne legyen neki, nekünk. Zsolna sokáig szórakozott és azzal foglalkozott, hogy ha a kapunk elé került (ritkán), rúgatnak egy gólt Hubočannal. Természetesen a gólunk után ez változott, de a Zsolna is már az utolsó erejéből merített. Mindez nem változtat azon, hogy egy döntetlen szagú meccsből három pontot viszünk haza. Tíz játékossal fegyelmezetten játszottunk, és ez ma bőven elég volt. Kedden folytatjuk a MOL Arénában és hétfőn többet a SzerdaHelyzetben. És egy köszönet a végén – Marczibál Leventének nagyon szépen köszönöm az idei szezon nyilatkozatait ebben a rovatban. Hajrá, DAC!
MARCZIBÁL LEVENTE: Rendkívül intenzív iramban indult a meccs – a DAC kissé tartalékosan, egy keddi potenciális meccsel számolva –, a Zsolna viszont negyedóra után hátrább húzta a csapatot egy 523-as középblokkba, míg a DAC továbbra is magasan támadott le és dominált a félidő végéig. Nagyobb ziccer egyik oldalon sem alakult ki, a 36. percig kellett várni az első komolyabb változásig – Redzic adta el a labdát, majd a kialakult helyzetben, a zsolnaiak „rávezetésénél” kissé feleslegesen szabálytalankodott, piros lap. A jogossága egyébként részemről kérdéses – értelmezésem szerint aszabálykönyv gólhelyzetben, kaput támadó játékosra irányuló szabálytalanság esetén ír piros lapot, ami Káčer esetében a szabálytalanság pillanatában megszűnt (ekkor történt a passz). A DAC azonban jól reagált az emberhátrányra, a félidő végéig csak egy helyzetet engedett, a szünetben pedig logikus változtatásokkal 531 labda nélküli játékra tért át, megerősítve ezzel a védelmet. A második félidőt is kontroll alatt tartottuk – egy helyzet kivételével –, majd egy szép Andzouana lövéssel a vezetés is megszületett. A végén még egyenlíthetett volna a Zsolna, ám egy apró les miatt maradt a 0:1. A hazaiak (tét nélkül) inkább Hubočan búcsúztatására koncentráltak – innen is gratulálok a karrierjéhez, a ligának mindenképp szüksége van az ilyen egyéniségek külföldről való visszatérésére.
Kedden jöhet az első kis döntő (egészen kuriózum, hogy a Spartak csak 75. percben szerzett vezetést a Zólyombrézó ellen, holott az ellenfélnek a vereség felelt meg az európai álmok életben tartásához), a frissen hosszabbító Fodrek edzővel. A hosszabbítás megérdemelt, és jó döntés – az adatok szerint az idény végére a DAC hozta össze a második legtöbb várható pontot és várható gólt, illetve végre elkezdődött a hazai nevelések beépítése is – a Niké Liga jelenlegi idényében, 10 legfiatalabban debütáló játékos közül négyet is a DAC ad – a jövő tehát fényes.
A végére, szeretném megköszönni a lehetőséget Tibornak – talán néhányan észrevették, a tavasz folyamán egyéb kötelességek okán nem tudtam szerepet vállalni a nyilatkozatokban, ami a jövőben is így lesz, így egy ideig mindenképpen ez az utolsó kommentárom. A fiúknak sok erőt, kitartást – szükség van a munkájukra –, a DAC-családnak pedig sok szép pillanatot kívánok a következő idényben is. Hajrá,DAC!