POÓR TIBOR: A kezdőjátékosok listáján az első mérkőzéssel összehasonlítva négy új román nevet olvashattunk, a spanyol oldalon természetesen a csehek ellen törést szenvedett bal hátvéd, Gerard Martin hiányzott – nem csupán képletesen. A román Munteanu pont a Martin helyén alaposan megszökött Buenónak, és bár a román remek lövést eresztett, de talán egy gondolattal hamarabb rúgott, mint ahogy várta a spanyol Iturbe.
Eddig is nagyon jól játszottak a románok, például ilyen agresszivitás és dinamika hiányzott a szlovákoknak a spanyolok ellen az első félidőben. Természetesen percről perce nagyobb nyomást gyakoroltak a spanyolok, remek beadásokkal helyzeteket is teremtettek, de a lehetetlent is kihagyták.
Egy kis intermezzo. A harmadik meccs helyszínén vagyunk Mátéval, de a nézők (szintén fele annyi nézővel 10 023) ma is jobb hangulatot, szurkolást produkáltak, mint a szlovák szurkolók. Ég és föld, színház versus foci, és akkor még nem említettem mércének a Puskás stadionbeli produkciót, akár egy barátságos meccsen… Na, mindegy, illetve ez a nem mindegy.
Második félidő. A románok beálltak védekezni, ami átment, azt sokáig a szerencse, de sokáig a román kapus, Sava eliminálta – kétszer briliáns módon. A hatvanadik perc körül viszont egy akció alatt három gólhelyzetet produkált a román válogatott.
Drámai vége kísérte ezt nagyon jó színvonalú, látványos mérkőzést – egy abszolút felelőtlen és felesleges román piros lapos szabálytalanság. A spanyolok rutinosan és látványosan azonnal kétszer büntettek – hiába csinálták a végén a románok a fesztivált, csak magukat okolhatják negatívan, hogy egy jól elkezdett parti kicsúszott a kezükből.
KOVÁCS MÁTÉ: Egy pihenőnap után folytadódik az U21-es Eb. Ma Pozsonyban a román és a spanyol csapat találkozott, ahol kisebb meglepetésre a románok kezdtek jobban, és egy gyönyörű bombagóllal szereztek vezetést, Munteanu kiválóan találta el a labdát, és a mérkőzésen volt egy kiváló labdafezedése. A torna előtt őt emelte ki több elemző oldal is, és ma tényleg figyelemre méltó a játéka, igaz, a második félidőben szinte alig ért labdához, de az első félidő kifejezetten jól nézett ki. A spanyol csapat első 10-15 percben nem találta a helyét, az ellenfelük középmagas blokkban kezdett, ami nagyon kompakt volt, nem nagyon volt hely a vonalak között. Ott, ahol a szlovákok ellen sokszor átjátszották a labdát a spanyolok. A vezető gól után pedig teljesen mély blokkban védekeztek a románok, a spanyolok ezzel a szélre szorultak és több jó beadásuk volt, ezek mellett néhol sikerült visszakészítésből veszélyeztetni. Azt pedig ki kell mondani, hogy néhol a spanyol csapat is maga ellen játszott, óriási helyzeteket hagytak ki. Ide lehet sorolni a tizenegyest, vagy az üres kapus helyzetet, ahol egy román védő állt, sikerült telibe találni, de volt még egy kapufa is. Szó szerint semmi sem jött össze nekik, annak ellenére, hogy nagy helyzeteket is sikerült kialakítani. A második félidő ott folytatódott, ahol az első véget ért, sőt a spanyol csapat kettőt cserélt, behozott egy fizikailag jó csatárt és egy robbanékony, gyors szélsőt. Nem is kellett sok, hogy ismét helyzetbe kerüljön a spanyol csapat, de a román kapus hatalmasat védett Mosquera fejesénél. A spanyol dominancia mellett a románoknak is megvolt a lehetősége, hogy növelje az előnyét, de a spanyol védelem káoszosan, de kivédekezte. A spanyolok folyamatosan próbáltak frissíteni, de olyan nyomást helyezni a románokra, mint az első félidő nagy részében. A románok pedig mindenhol próbálták tördelni a játékot és lassítani a tempót. A meccs végéhez közeledve pedig több kockázatot vállaltak és a románok is többször tudtak kontrázni. A 85. percben egy teljesen felesleges belépő után teljesen jogosan kiállították a románok 22-es játékosát. A spanyolok pedig azonnal büntettek. Az Athletic Bilbao baszk tehetsége gyönyörű lövéssel egyenlített majd rövid időn belül a második gólt is megszerezték, amikor elszabadultak az indulatok és a két kispad egymásnak feszült román kezdeményezésre. A bíró ki is állította az egyik asszisztenst.
Amikor már kezdtem elhinni, hogy kihúzzák a románok, érkezett a piros lap és a gyors gólok, a spanyolok ma is kicentizték… Az viszont biztos, hogy továbbra is a szlovák meccsen volt a leggyengébb a hangulat, azokat a meccseket beleszámítva, amelyeket élőben tekintettem meg.
Egy játékost szeretnék kiemelni, akinek a játéka már a szlovákok ellen is tetszett, Javi Guerra. Ismét a legjobbak között volt.
