POÓR TIBOR: Nem szokásom egy ilyen mérkőzés értékelését az ellenféllel és a játékvezetővel kezdeni, de ezúttal mégis így teszek. Kétség sem fér hozzá, hogy a Slovan jelenleg kissé szétesett benyomást kelt, sok minden nem működik náluk. Mégis, a Niké Liga szintjén továbbra is hatalmas egyéni minőséggel rendelkeznek. És most átkötök – a jelenlegi hiányosságaiknak voltak, vannak és sajnos valószínűleg lesznek is kényszerű segítőtársaik feketébe öltözött férfiak személyében a katasztrofális teljesítményeikkel. Ez a liga valóban csak egyetlen alkalmas játékvezetővel rendelkezik, mögötte pedig légüres tér tátong a játékvezetői és a fegyelmi bizottságban.
Őszintén szólva, reális volt az egy-, sőt akár a hárompontos szerzés is. Egyenrangú mérkőzést játszottunk, és ebből a szempontból várom a további találkozókat a Slovannal – érdekes és játékban is attraktív összecsapásokat. Feltéve, hogy a játékvezető teljesítményével nem hitelteleníti azokat.
A részletes elemzést természetesen Mátéval hozzuk majd a műsorban, most csak arra mutatok rá, hogy egy ilyen kiegyenlített mérkőzésen a részletek döntenek. Ezek közé tartozott a Slovan határozottsága a tizenhatosunkon belül a kulcspillanatokban, az elhibázott tizenegyes, valamint néhány játékhelyzet, amelyet meg lehetne nevezni. De hogy a mérleg nyelvét a tendenciózus bíráskodás jelentse, az már túlmegy minden határon. A játékvezető körülbelül tíz játékosaink elleni szabálytalanságot figyelmen kívül hagyott, és szó nélkül hagyta Weiss szándékos labdadobását a játékosunk arcába… Egy liga, amelynek egyetlen nemzetközi szinten is alkalmas játékvezetője van, miközben a többiek olykor még a Niké Liga szintjét sem érik el, kérhetne segítséget külföldi játékvezetőktől legalább az ilyen rangú mérkőzésekre. Szurkolóinknak köszönet jár – fantasztikusak voltak. A játékosoknak pedig elismerés az egyenrangú mérkőzésért a Slovannal!
KOVÁCS MÁTÉ: Fodrek nem változtatott az előző héthez képest. Az első percektől a DAC próbált hátulról építkezni, a Slovan pedig rengeteg hosszú labdával igyekezett eljutni a DAC védelmi vonalaiba. A korai hazai gól után a lehető legjobban próbálták szűkíteni a belső területeket. Redzićre folyamatosan ifjabb Weiss lépett vissza. Gruber labda nélküli mozgásával ezért sem tudott elég területet nyitni, még ha vitte is magával Cruzt. Fodrek a 26. perc környékén Ourot a legutolsó vonalba küldte fel, ezzel túltöltve a Slovan védelmét. Savvidis gyakran húzódott ki Gruber oldalára, Pokorný pedig többször is felugrott letámadni, amivel üres területek nyíltak. Ramadan egyéni megmozdulásával sikerült egyenlíteni, de a második félidőben egy nagyon elkerülhető gólt kaptunk. A DAC ezt követően is egyenlíteni tudott volna, de Ramadan lábában maradt az egy pont. Sajnos mondanom sem kell, hogy ebben sokkal több volt.
A DAC abszolút nem játszott alárendelt szerepet; a Slovan sokkal inkább egyénekben kiemelkedő, mint csapatként. Ma ez ismét érezhető volt. A végén meg kell említeni, hogy ifjabb Weiss ma is „alkotott”. Hihetetlen, hogy sárga lap nélkül megúszta. A félidő lefújásakor a labdát Blažekhez vágta, mindezt a játékvezető orra előtt… Az egész meccsen érezhető volt, hogy a játékvezető nem tartotta kézben a mérkőzést. Nagyon elszomorító, hogy ehhez továbbra is asszisztál a szlovák labdarúgás, és persze a nemzetgyalázás sem maradhatott el, a hangosbemondó pedig rendre „végigaludta” ezeket a jeleneteket.
Hétfőn részletesebben átvesszük a mérkőzést, jó lesz tiszta fejjel visszanézni a meccset. Hajrá, DAC! Fel a fejjel!
