Reklám
FOTÓK: dac1904.sk – FEKETE NÁNDOR
A Slovnaft Cup 3. fordulójában 1:0-s győzelmet aratva jutottunk tovább a harmadik ligás bősiek otthonában. A Parkerdei stadionban lejátszott találkozóra nagyban rányomta bélyegét az időjárás, s bár a szervezők ellesve a nádszegiek ötletét, sátrakkal próbálták óvni a nagyérdeműt, a nézőszám elmaradt a két korábbi Bős–DAC kupamérkőzés kulisszájától. Merthogy a honi kupaküzdelmek eddigi 56 évfolyamában kétszer is találkoztunk a Duna-parti gárdával.
Először még anno 1994 szeptemberében, amikor is 3232-es nézőszám került a jegyzőkönyvekbe, s a DAC mindössze büntetőkkel jutott túl az akkor 2. ligás Állami Gazdaság csapatán. Másodszor a 2023/2024-es kiírásban. Két évvel ezelőtt 5:1-re sikerült győznünk, azt a találkozót 3150-en látták a helyszínen. Míg a Slovnaft Cup 57. évfolyamának 3. fordulójában lejátszott csallóközi derbi csupán 1638 érdeklődőt vonzott ki az Amadé-kastély szomszédságában lévő bősi stadionba. Ahol alacsonyabb osztály ide vagy oda, bizony villanyvilágítás is van.
Közel egy évtizeddel ezelőtt villanyfénynél rendezték például a Felvidék–Délvidék nemzetbeli barátságos mérkőzést is.
Arra, de még a 31 évvel ezelőtti Bős–DAC kupamérkőzésre is élénk emlékszem. Nem véletlenül, hiszen meglehet az egyetlen olyan on tour volt az életemben, ahová kerékpárral „utaztunk”. Persze ennek akkor az időjárás is kedvezett, nem, mint most. Azt a kupaidényt egyébként másmiért is jegyzi a DAC almanachja, hiszen egészen a máriatölgyesi kupadöntőig menetelt szeretett csapatunk. Az 1995 júniusában a pozsonyi Inter ellen lejátszott finálé volt az utolsó klubunk történelmében.
Akárhogy is számoljuk, ennek már három évtizede. S bár úgy vagyunk vele, nagyobb fegyvertény lenne számunkra a bajnoki cím és speciel egy kupagyőzelmet is el tudnák viselni!
Na, de térjünk vissza a Föld nevű bolygóra, mégha Braňo Fodrek aktuális csapata üde színfoltja is az utóbbi évek dunaszerdahelyi labdarúgásának. A DAC neveltjeivel teletűzdelt bősiek egyáltalán nem adták olcsón a bőrüket, s azok, akik látták a Nádszeg–Slovan kupamérkőzés első félidejét, ezen talán meg sem lepődnek! A mérkőzés egyetlen gólját grúz támadónk, Giorgi Gagua szerezte.
Hamisítatlan csallóközi rangadóra volt kilátás, amit az is bizonyít, hogy az ülőhelyekre árusított 10 eurós belépőjegyek már elővételben elkeltek.
A mérkőzés napján már csak a szemközti állótribünre, valamint a kapuk mögé felállított ideiglenes sátrak alá lehetett jegyet vásárolni 7 euróért. Minden tiszteletem a bősi szervezőké, de ilyen jegyárak mellett így utólag már a szerdahelyi vásári libamáj sem tűnik drágának számomra. Az eseményre Vadkerti Imre énekhangjával hangolt a publikum, s a repertoárból természetesen a Nélküled sem maradhatott ki.
Braňo Fodrek vezetőedző több olyan játékosunknak is bizalmat szavazott, akiket bajnoki mérkőzéseken kevesebbszer, vagy mindezidáig egyáltalán nem láthattunk.
A kapunkban bemutatkozott a német Bartels, illetve többhetes sérülését követően kezdőként lépett pályára ukrán középső védőnk, Kacharaba, valamint szintén hosszú kihagyás után Kiko Herc ismét csapatkapitányként vezethette fel a DAC-ot a pályára. Aktívan kezdtük a mérkőzést, de támadásainkat sorra hatástalanították a bősi védők. Majd a 12. percben Nemanić indítását Modesto adta be középre, s az érkező Gagua kapásból Ollári Zsombor, a bősiek ex-DAC-os kapusának hálójába vágta.
A gólunkat követően a hazaiak is kezdtek kibontakozni, Zsigmond Kevin és Tóth Laci mindenhol ott volt. Szűcs Laci fejese a felsőlécen landolt.
Azért a DAC-nak is akadtak helyzetei: Sylla lövését védte nagy bravúrral a bősi hálóőr, Nemanić fejesgólját pedig les címén érvénytelenítette a játékvezető. Helyenként kemény küzdelem zajlott a pályán, de az eredmény szünetig már nem változott. Ami tulajdonképpen a mérkőzés végéig is igaz, de ezt akkor még nem sejthettük.
A második játékrészt a hazaiak nagy elánnal kezdték, nekünk mindenképpen jól jött volna egy megnyugtató találat, de az első valamirevaló helyzetünkre jó néhány percet várni kellett.
Hogy döntésre vigyük a dolgot, vezetőedzőnk friss erőket mozgósított, Clement Ansah és Pa Assan Corr avatkozott játékba, de Ollári kapus útját állta a próbálkozásainknak. A hajrában ismét eleredt az eső, addigra a villanyvilágítást is felkapcsolták a hazai rendezők. Eszembe jutott, hogy a vízi erőmű tervezése, építése és átadása idején a környékbelieknek kedvezményes áron kínálták volna a villanyáramot, de ez a koncepció végül sosem valósult meg. A mérkőzés hajrájában mindkét kapusnak akadt dolga, a hálók azonban érintetlenek maradtak.
BŐS–DAC 1904 0:1 (0:1)
Gólszerző: Gagua
DAC: Bartels – Kapanadze (65. Ansah), Kacharaba, Nemanič, Modesto (90. Barro) – Udvaros, Blaško (84. Mateta Pepa), Herc (65. Corr) – Sylla, Gagua (84. Mendez), Gueye.
Szívós és szimpatikus csapat benyomását keltették a hazaiak, de elmaradt a meglepetés. Nem titkolom, a bősiek mezét számos olyan egykori DAC-játékos viseli, akik személyes cimboráim, ennek ellenére természetesen tudtam, melyik oldalra húz a szívem. Egygólos előnyünket a lefújásig már nem engedtük ki a kezünkből, s ezzel a Slovnaft Cup legjobb 32 csapata közé jutottunk. Hogy ki lesz a következő ellenfelünk, az a pénteki sorsolást követően derül ki.
DAC–KFC bajnoki következik!
Szombaton ismét egy csallóközi derbi vár ránk, immár a Niké Ligában. A komáromiakat fogadjuk a MOL Arénában, várhatóan teltház közeli kulissza előtt. Ennek érdekében a lila-fehér drukkereknek lényegében az egész D-szektort átengedtük, bízva abban, hogy a többi lelátót a sárga-kék hívek az utolsó székekig elfoglalják majd. Hajrá, DAC!