Szerző

Bögi Róbert
Csak egy srác vagyok a Grundról, aki szereti városa fociját. Apáról fiúra. Egy örök szerelmes. Adni és kapni!
Egyszer vasutas, máskor az „intelligens fanatikus”. Ultra! Jókai, Mikszáth és a rántottsajt követője. Kowalsky és Fankadeli hallgató.
Egy nagy gyerek – nekem így kerek! Az írott szónak néha a szóköz ad értelmet. Nyisd ki a szíved, hogy megtaláld! Kedvelem a történelmet és ismerem a világ összes zászlaját. A legszebb piros-fehér-zöld!
(Roberto)
Betyár a Grundról 16.
Voltak szép napok, az élet viszont nem áll le egyetlen fejezetnél.
Betyár a Grundról 15.
A következő két esztendőben sem termett sok babér a Sport utcában.
Édesen keserű vagy keserűen édes?
Azon kaptam magam a minap, hogy korábbi edzőnk zseniális eszmefuttatásán gondolkodom.
Betyár a Grundról 14.
Miközben százéves lett a klub, egyre lejjebb csúsztunk a táblázaton...
Betyár a Grundról 13.
Csak kevesen sejthették, hogy hosszú időre „száműztük” magunkat a labdarúgás elitjéből.
Betyár a Grundról 12.
A foci szép sport, de a győzelmeket olykor vereség is követi.