Szerző
Bögi Róbert
Csak egy srác vagyok a Grundról, aki szereti városa fociját. Apáról fiúra. Egy örök szerelmes. Adni és kapni!
Egyszer vasutas, máskor az „intelligens fanatikus”. Ultra! Jókai, Mikszáth és a rántottsajt követője. Kowalsky és Fankadeli hallgató.
Egy nagy gyerek – nekem így kerek! Az írott szónak néha a szóköz ad értelmet. Nyisd ki a szíved, hogy megtaláld! Kedvelem a történelmet és ismerem a világ összes zászlaját. A legszebb piros-fehér-zöld!
(Roberto)
Amikor hajókötélből voltak az idegszálaink
Nem alkuszom, de most már jöjjön maga a mérkőzés.
A halálközeli állapot után, a láthatóvá váló gondolatokon keresztül
Én is csak ember vagyok.
Székely találkozások a Csallóköz rónáin, kéz a kézben
De ha többet bírsz, megjelenik a medve és megkerget!
Krumplis tócsni a szerelem szárnyán, Bayo-desszerttel
A hazaiak kapusa fog, mint a fekete festék a fehér pólón.
A magyar irodalom klasszikusai – Roberto olvasónaplója
Az írás megjelent a Klikkout 2018/11. számában.
Krisz berakta, mint Rudo Pavlík nyolcvanhatban!
De ahogy közeledett a vége, éreztem a „végzetem”.