Élet
Csak tedd meg az első lépest, a többi jön majd magától!
Szívesen fogadnék tanácsokat olyanoktól, akiknek könnyű belevágni dolgokba, nem tökölnek, csak belecsapnak a lecsóba.
Egymás nélkül nem megy, vagy csak nagyon nehezen
Érezted már úgy, hogy biztosan bele fogsz bukni a következő próbálkozásodba? Hogy bármennyire igyekszel is, nem fog menni? Mennyire más...
Konzum a közjóért, avagy újra itt a karácsony!
Mi természetesnek vesszük, hogy a közjóból mindenki egyformán részesül. De a közért már messze nem tesznek elegen. Gondoljátok, hogy ez rendben van így?
Felnőttkorra valóban csak azt tanuljuk meg, hogy milyen kicsit okosabban butának lenni?
Vajon felnőttként mitől leszünk olyan eszeveszett okosak? Vagy legalábbis a legtöbb nagy, tekintélyes felnőtt miért tekinti magát annak?
Néma gyilkos a neheztelés
Annyira beleszoktunk a szokásosba, természetesnek veszünk megváltoztathatatlannak tűnő dolgokat, kérdés nélkül elfogadjuk őket, idővel mégis azt vesszük észre, hogy összeroppanunk alattuk.
Nyomja a lelked? Írd le! | ÉnIdő
Azonnali idegbaj helyett pár mély levegővételt ajánlok, nyugodj le, majd ragadj papírt és tollat!
Hogy miért így vágom a szalonnát? Hát, ezért!
Ő értette, hogy itt mi vagyunk a lényeg, hogy a folyamatban legyünk és maradjunk is.
Szólnál, de nem figyelnek. DS betegség?
Felmerülhet a kérdés: vajon a sok lelkiismeretes lakosnak mekkora szava lehet a város tényleges alakításában?
Indokolatlan boldogságérzés. Ez az idill?
Veletek is van úgy, hogy arra eszméltek a hétköznapi rohanás robotikus kábulatából, hogy most minden milyen jó? Ez lehet vajon...
A legtávolabbiak a legközelebbiek is egyben
Becsüljük meg azokat a perceket, órákat, napokat, melyeket váratlanul egymáshoz közel tölthetünk!
