Nosztalgia

Amiben talán a legnagyobbat nőtt a választék, az nem más, mint a gyermek- illetve ifjúsági könyvek kategóriája. De még emlékeztek, miket olvastunk anno mi? Mert én igen, szóval elevenítsük csak fel a mi régi olvasmányainkat!

Manapság már pár másodpercnyi késlekedés után legszívesebben a sarokba hajítanád idegedben ezt a kütyüt, de emlékszel még, milyen gyötrelmes lassúsággal töltötted le az első képet az internetről valamikor a kétezres évek elején?

Az első, ami a sulira gondolván bevillan, az a levegőben nagy koncentrációban szálló krétapor szaga.

A kilencvenes években serdülőkorba forduló milleniálisok voltak az utolsó generáció, akiknek zenei ízlését a mára sorban megszűnő zenei tévék határozták meg a maguk kínálatával.

Hosszú idő után egy komolyabb sérülés okán poroltam le a játékkonzolomat, hogy valahogy elüthessem az időt, na meg főképp hogy eltereljem a figyelmemet saját magamról. Kétgyermekes, dolgozó anyukaként ezt csak szökőévente engedhettem meg…

Kedves milleniális kortársam, egészen biztosan emlékszel még Pap Rita slágereire. Te is fejből fújtad a Kuckó mackót, és ha azt mondom, Csovi Csovi Jasper, megszólal a fejedben a következő sor: “kutya a gyereknek, az a jó”! Ne is próbáld…

Figyeld meg, mibe öltöztettek, és micsoda frizurákat kerekítettek neked, meg ugyan hogy néz ki a nyomi szomszédgyerek, aki mindig átment hozzátok. Mit látsz? Ugye, jól szórakozol?

Nincs jobb a közös olvasásnál, vallom, de hát gyerekkorom óta nagy könyvmoly vagyok, otthonról hoztam az olvasás szeretetét. Persze 30-40 évvel ezelőtt még nem volt akkora kínálat könyvekből sem, mint manapság.

Legutóbb felidéztük, melyek voltak azok a gyermekeknek szánt rajzfilmsorozatok, melyek lekötötték a kilencvenes években cseperedő lurkókat. De ha valaki olyan „jó” gyerek volt, mint példának okáért én, nem érte be az ilyen tartalmakkal:…

Lássuk, mit adtak a tévében 30 plusz évvel ezelőtt a mi épülésünkre – vagy épp leépülésünkre, ugye, mert hát műsora válogatta már akkoriban is…