Vers
Kovács Andrea: Cérna | Költőtoll
Amikor „fast fashion“ terméket veszünk, azt a világot építjük, amelyben gyerekmunkások ülnek az örökké zakatoló varrógépek mellett. Erről írtam az alábbi verset.
Sipos Janka: Poliészter | Költőtoll
Próbáljuk valahogy kárpótolni magunkat a sok munkáért, a reklámok tömkelege pedig elhiteti velünk, hogy ennek az a legjobb módja, ha veszünk még valamit.
Vásárlás | Költőtoll
A ma megvásárolt dolgok árát a jövőben majd többszörösen is megfizetjük. A problémának én is része vagyok, ahogy csaknem mindannyian. Erre reflektálnak az e havi versek.
Kovács Andrea – A Vállalat | Költőtoll
Az alábbi szövegben egy elképzelt céget, propagandagépezetet ábrázolok, ahol busás fizetség fejében gyorsan törhetünk a választási listák élére.
Propaganda | Költőtoll
A megszokott háttérzajként működő propaganda alattomosan nyúlhat bele az életünkbe, emberi kapcsolatainkba. Áprilisi verseinkben éppen erre a hatásra igyekeztünk valamelyest rávilágítani.
Szaval a jó öreg csallóközi – A zidei Lakoma lëssz a legnagyobb durranás! 💥
Joli néni az az éjszaka közepén bele is vágott az idei Lakoma szervezésébe!
Szaval a jó öreg csallóközi – Piha ez a mestërsígës intëligëncia!😱
Az internet berobbanása óta ez a legnagyobb forradalom! Te hallottál már róla?
Sipos Janka: Majd? Nem. | Költőtoll
Ma – szerencsére – viszonylag sok szó esik a női lét nehézségeiről, visszásságairól, esélyegyenlőségről, illetve annak hiányáról. Mégis, még nagyon sok szó kell erről essen ahhoz, hogy tényleges egyenlőségről lehessen beszélni.
Kovács Andrea: Hallgatás | Költőtoll
Nem fogok kertelni: ez a feladat, minden eddiginél keményebbnek bizonyult.
A nő ideje | Költőtoll
Verseinkben igyekszünk megragadni a női lét esszenciáját – szólunk a nemi szerepekről, egyenlőségről (vagy éppen annak hiányról), támogatásról, szolidaritásról.














