Újra és újra felbukkan Varró Dániel Hat jó játék kisbabáknak című verse az interneten, minden alkalommal heves indulatokat és vitákat kiváltva. Most újabb körét futja, így érdemesnek tartom megvizsgálni: vajon valóban veszélyes Varró verse, vagy csupán az értelmezéstől függ?
A cikk egy részlete az f21.hu-val folytatott együttműködésünk nyomán kerül közlésre.
Szerző: Luca Vizi
Az ügy 2014-ben kezdődött, mikor általános iskolai tankönyvekbe került a vers.
Varró Dániel: Hat jó játék kisbabáknak
Jó játék a cicafarok,
szélte pont egy babamarok.
Én húztam meg, mit akarok?
Jó játék a cicafarok.Jó játék a mobilteló,
fogalmam sincs, mire való.
Lenyálazom, aztán heló,
jó játék a mobilteló.Jó játék a laptopkábel,
főleg, ha még nem lopták el.
Négy fogaddal hipp-hopp rágd el,
jó játék a laptopkábel.Jó játék a lapát,
azzal ütjük apát.
Orrot, fület lapít,
jó játék a lapát.Jó játék a verseskötet,
van rajta egy teljes köpet.
Átnyálaztam, még egy jöhet,
jó játék a verseskötet.Jó játék a konektor,
én jöttem rá magamtól.
Beledugom, hol egy toll?
Jó játék a konektor.
A legtöbbször elhangzott ellenérv a költeménnyel kapcsolatban, hogy rosszra neveli a gyerekeket, például a konnektorba nyúlásra, laptopkábel rágására tanítja őket. A Hat jó játék kisbabáknak egyesszám első személyben íródott, tehát a gyerekek szemszögéből. Egy kisbaba kíváncsi, ezért valóban mindent megkóstol, megfogdos, ami a közelébe kerül, ahogy ezt tapasztalhatta a családapa Varró Dani is. Ezt támasztja alá az iróniával átitatott közlemény is, amit a költő felesége, Gelencsér Zsófia írt és tett közzé férje közösségi oldalán, mikor a felháborodás a tetőfokára hágott:
Szabadelvű nevelésünk eredményeképp a gyerekeink szabadon járhattak-kelhettek a szobákban, közvetlen közelébe kerülve akár a macskának is!
Szerencsés helyzetben vagyok, hiszen volt lehetőségem segítséget kérni két általános iskolás öcsémtől a mű kapcsán, akiknek egybehangzó véleménye, hogy a vers vicces, és egyiknek sem támadt kedve lapáttal ütni apát miatta. Maga a mű ironikus, így olvasásakor mindenképp érdemes félretenni a komolykodást, és semmiképp sem szabad utasításként értelmezni az olvasottakat.
A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek
– írta Varró Dánielné egy másik közleményben a verssel kapcsolatban.
