Rövidülnek a nappalok, egyre kevesebb a szabadban eltöltött idő. Hogyan dobjuk fel az otthoni hosszú, száraz estéinket? Vegyük kezünkbe az egyik kedvenc könyvünket, merüljünk el a történetben, adjuk át magunkat az élménynek és legyünk minden ízünkben az izgalmas kalandok részesei. Ki, mit és hogyan szeret olvasni? Lássuk hát olvasóink válaszait!
M. KOVÁCS MELINDA
(író, a Felvidéki olvasóklub közösség megalapítója)
Te miért szeretsz olvasni?
Gyerekkorom óta életem részét képezik a könyvek, anyukám jó példa volt, ő is nagyon sokat olvas, így korán megszerettette velem is az olvasást. A mesék után a pöttyös és csíkos könyvek következtek, nagyon szerettem ezeket a lányregényeket, de én voltam az a stréber, aki a suliban is elolvasott minden kötelező olvasmányt. Persze ez nem jelenti, hogy élvezni is tudtam mindegyiket, de szerencsére nem vették el a kedvemet az olvasástól. Szeretem az irodalmat, lenyűgöz, ha valaki jól bánik a szavakkal, ha mesterien fogalmaz, kivételes fantáziavilággal rendelkezik. De maga az olvasás hangulata is magával ragad, főleg ebben az őszi-téli időszakban, mikor az ember bekuckózik egy kávéval, és szerencsésebb esetben akár órákat tölthet egy másik világban, egy jó könyv társaságában.
Miért más egy könyvből olvasni, mint egy elektronikus felületről?
Elektronikus könyvet soha nem olvasok, nagyon távol áll tőlem. Szükségem van rá, hogy kézbe vehessem a könyvet, lapozhassam, érezzem az illatát, számomra ezzel teljes az olvasás élménye. Valahogy valódibb, élvezhetőbb számomra az élmény.
Ki a kedvenc három szerződ és miért?
Kedvenc szerzőim Márai Sándor, Szabó Magda, Grecsó Krisztián. Azt gondolom, mind a hárman különlegesek és egyediek, és azt a szintű szépirodalmat képviselik, mely számomra mindig különleges élményt nyújt. Megunhatatlanok, letehetetlenek, lenyűgöz a gondolatviláguk, köteteik nyelvezete.
MOLNÁR LEVENTE
(geológus)
Te miért szeretsz olvasni?
Azért szeretek olvasni, mert gondolkodásra késztet, és a saját fantáziám is alakítja a történetet azzal, ahogy elképzelem a szereplőket, a helyszíneket, a történést.
Miért más egy könyvből olvasni, mint egy elektronikus felületről?
A könyv mindig kéznél van, nem merül le, időtálló és eredeti, kézzelfogható élmény.
Ki a kedvenc három szerződ és miért?
Kurt Vonnegut – szeretem a fanyar fekete humort, amivel a világot leírja. Olyan aktuális témákat bújtat tudományos fantasztikus köntösbe amivel tükröt tart az emberiség elé.
Charles Bukowski – szeretem, amiért szókimondó és nyers, valamint hogy igaz hétköznapi dolgokról ír. Nem utolsósorban amilyen szórakoztató stílusban teszi mindezt. Könnyen bele tudja magát képzelni az ember a történeteibe.
Örkény István – kell ehhez valamit is hozzáfűzni? ???? A név magáért beszél. A mai társadalom párhuzama műveiben olyan cizellált finom groteszk humorral jelenik meg, amit nem lehet nem szeretni.
MOLNÁR LEVENTEBARÁTH ANITA (BARI)
Te miért szeretsz olvasni?
Az első gondolat, ami a kérdés hallatán az agyamba tolult, hogy nem olvasni szeretek, hanem olvasok. Ahogy lélegzem. Az olvasás nem csupán egy tevékenység, vagy hobbi, hanem – Descartes után szabadon – olvasok, tehát vagyok! Könyvet, újságot, ha épp nincs kéznél más, akkor használati utasítást, termékleírást, gondolatot.????
Az olvasás nem unaloműzés, nemcsak tanulás, hanem elsősorban jellemformálás. Az vagy, amit megeszel, és azzá válsz, amit olvasol! Igazi önismereti utazás is egyben, rádöbbenni, hogy mit olvasol, miért olvasol, mire használod az olvasottakat. Minden könyv egy külön kis univerzum, ahogy minden egyes ember, gondoljunk csak Borges világkönyvtár elméletére (a világmindenség egy hatalmas könyvtár). Ha felütjük egy könyv fedelét, és nemcsak olvassuk a sorokat, hanem mi magunk is megnyílunk az olvasottaknak, akkor ezek a külön kis univerzumok találkoznak, összeérnek, és megtörténik a csoda. Na, lehet, hogy ezért szeretek olvasni. 🙂
Miért más könyvből olvasni, mint elektronikus felületről?
Pont annyira különbözik egymástól a két élmény, mint amit maga az olvasás jelent különböző emberek számára. ???? Nálam a monitorról olvasás tájékozódás, szórakozás, ismeretterjesztés, amikor azon túl, hogy benne vagyok az olvasottakban, azért félig az engem körülvevő „világban” is. Mikor azonban egy „jó” könyvet olvasok, na, akkor kilépek a jelenemből és beszippant a sztoriverzum.
A könyv sok érzékszerves fenomén, lapjait nemcsak a szemeimmel érzékelem, az ujjaimmal érintem lapozás közben, hanem érzem a papír illatát, sőt, gyerekkoromban szokásom volt megnyalni a lapokat is 🙂 (csak az otthoni könyvekét). Attól függően, milyen élményre, milyen tartalomra vágyom, illetve mire is használom épp az olvasást, választom meg a tartalmi hordozót, úgyhogy nálam a könyv és az elektronikus felület nem egymás helyettesítői, hanem tökéletes kiegészítői.
Ki a kedvenc három szerződ és miért?
Az a helyzet, hogy a „kedvenc” címke hallatán kapásból több tucat író és könyvcím jut eszembe. Nem érezném őszintének ebből hasraütésképp hármat választani.
Nagyon korán elkapott a „könyvbolondéria”. Szüleimnek köszönhetően sok száz kötet között nevelkedtem, azt vettem le a polcról, ami megtetszett, így olvastam már 11-12 évesen Dosztojevszkijt, Hemingway-t, Márait, modern drámákat…. Valahogy úgy alakult, hogy felnőtt fejjel több mesét és ifjúsági irodalmat olvastam, mint gyerek- és tinikoromban. Tizenévesen megigézett az orosz irodalom, a szürrealizmus, Apollinaire, majd a mágikus realizmus. Dosztojevszkij/Gogol/Ionescu, majd Kundera/Márquez/Murakami, később Borges/Mrożek/Hamvas. Mindeközben jött Weöres Sándortól a Teljesség felé, ami szó szerint új dimenziókat nyitott meg a világ és önmagam felé is. Majd Popper Péter/Szepes Mária/Feldmár András, és jaj de sokat szeretnék még megemlíteni. ???? Ott és akkor mindegyik kedvenc volt, sírtam, meghökkentem, szörnyülködtem, ámuldoztam, álmodoztam. Sokat közülük többször is újraolvastam, különböző életkorban vagy nyelveken. Nyitottan befogadni az irodalmat valódi bátorság, igazi önismeret, csodálatos belső utazás, aminek nem kell véget érnie.
