A szerdahelyi Fergusontól a gegenpressing jópofa „őrültjén” keresztül…

NYITÓKÉP: ÖRZSIK ÖDÖN

„Végtére lehetne jobb és lehetne szebb, de ez a mi DAC-unk. Nekünk, szurkolóknak mindig egy kicsit többet jelent, cseppet a szívünkbe zárva tekintünk mindarra, ami körülötte folyik. Mint a hűs patak sodrása nyáron, és mint a meghitt szobánk melege télen. Csakis ezért nem tud közömbös lenni” – ezzel az ajánlóval vezettem be legutóbbi jegyzetem, majd másnap jött a hivatalos bejelentés. Nem mondhatnám, hogy meglepett, inkább tanulságosnak véltem. És ha hinni lehet a magyarázatnak, az „útilapu kötése” tényszerűen indokolt volt. Az érzelmek ismét erősebbek a szakmaiságnál, bár az utóbbit továbbra sem gyakorolnám. A szenvedély pedig maga a kinyilatkoztatás: nincs ez így teljesen rendben!?

Az írás megjelenik a Klikkout 2020. januári számában

A minap egy másik történet okán eszembe jutott egy sampon reklámja. Talán még emlékeznek rá kedves olvasóim: egy boltban két pénztár van nyitva, de csak az egyikhez sorakozik a jónép. A másik kassza előtt üresség van, mivel a pénztáros hölgynek korpás a haja. Ha ez a hölgy saját üzletet nyitna, ahol csak ő számlázhat, bizonyára lenne forgalma, ám a haja ettől még korpás maradna… Nos, kedves vezetőség? Egy ilyen tanulság sok kérdést vet fel, amit most megpróbálok átemelni aktuális problémánkba, vagyis a DAC edzőinek sorsára. Csokorba szedtem, az új tulajdonos megjelenése óta, tehát 2014-től kik ültek a kispadon, miként és hogyan ténykedtek.:

Radványi Miklós (2012. június 1. – 2015. január 17.)

Miki az az edző, akinek maximális hálával tartozhatunk, hiszen a legnehezebb időkben is a klub mellett állt, s nem utolsósorban értett a szurkolók nyelvén. Így is-úgy is. Irányítása alatt bentmaradtunk a ligában, ez akkor kisebbfajta csoda volt, és akkora népünnepélyt azóta is ritkán látott a Sport utca közönsége. Aztán az ősz folyamán sem vesztünk el, és már elkezdődött a téli alapozás, amikor „robbant a bomba”.

Vágsellyén még becsülettel összerakta a csapatot egy felkészülési mérkőzésen, pedig már ismerte a forgatókönyvet. Nem kétséges, maradt benne potenciál, és az is tény, hogy az új edzővel nem jött minőségbeli változás. Sőt…


Tomislav Marić (2015. január 17. – 2016. május 23. )

Számomra eleddig a legnagyobb talány, miért pont ő következett, és főleg milyen okból. A fiatalokat szisztematikusan hanyagolta, legismertebb mondatai pedig azóta is rezonálnak a szerdahelyi kocsmákban: „a fiatalok hamar kiégnének”, „felejtsük el Európát”, „profi vagyok”, stb. Egy szurkolói találkozó alkalmával az egyik segédje térden rúgott az asztal alatt, amikor elfogyott a kifogások tárháza.

Az öltözőben sem volt minden rendben, egy életre megemlegettem a szenyicei kupameccs utáni történéseket. Kicsit tovább maradt, mint az egészséges, menesztése több mint indokolt volt. Azóta sem hallani felőle…


Németh Krisztián (2016. május 23. – 2016. október 20.)

Krisztiánt bedobták a mélyvízbe, de nem fulladt bele. Annak ellenére is volt tartása, hogy nyilvánvaló volt, a játékosok közül nem mindenki respektáltja. Tomislav után volt mit sepregetni az öltözőben, ráadásul a roppant nehéz időszakot tetézte, hogy a stadion átépítése miatt hazai meccseinket is „idegenben” játszottuk.

Szinte átok ült a csapaton, azt beszélték a rossz nyelvek, hogy egy öreg sámán segítségére is szükség volt az „ördögűzésben”. Az edzőcsere ismét létkérdés lett, de pár játékos hozzáállása sem volt profihoz méltó, annyi szent.


László Csaba (2016. október 20. – 2017. június 9.)

Mint utóbb kiderült, roppant megosztó figura, bár ki kell jelenteni, új színt hozott a klub világába. Szakértelmével bizonyára sokaknak meggyűlt a baja, ám ő maga hamar közkedvenc lett. Ismét egy edző, akinek a szurkolók is fontosak voltak, egy karakán székely fazon, ezt több személyes találkozásnál bizonyította. Csakhogy a foci nem népmese, ott a szépségnél fontosabb az eredményesség.

Utólag kijelenthető, hogy a váltás pozitív volt, viszont fele annyira kéne „utálni” a Csabát, mint ahogyan ezt egyesek teszik azóta is…


Kapcsolódó tartalom
Marco Rossi (2017. június 11. – 2018. július 19.)

Mister Szakember, azt hiszem a Világi-éra legjobb edzőjét tisztelhettük benne. Meggyűlt a baja elődje „személyi kultuszával”, de bebizonyította, köztünk a helye. Jól kezelte a „rosszfiúkat” is. Irányítása alatt a DAC negyedszázad után ismét kijutott az európai porondra. Talán ezért (is) figyeltek fel képességeire az MLSZ-nél. Ha nem kapta volna meg a magyar labdarúgó-válogatott karmesteri pálcáját, talán még mindig Dunaszerdahelyen lenne.

A fociban viszont nincs ha, s bár egyik szemünk sírt, a másik pedig nevetett, távozásával végérvényesen elkönyvelhettük, hogy az edzői poszt Szerdahelyen nem egy nyugdíjas állás.


Peter Hyballa (2018. július 20. – 2020. január 3.)

Rossitól kész csapatot kapott, viszont korábbi „német” elődjével szemben, valóban német mentalitást vezetett be. Rossi sem volt piskóta, de a robbanékonyságot és a mérkőzések alatti testbeszédjét nem kellett tőle örökölnie. Az új játékstílus bevezetésével, mint oly sokszor, a csapat összetétele is változott. Ezzel egyidejűleg viszont kezdett rövidülni a cserepad, ám Európába vele is eljutottunk.

A csapat állandó rotációja és a távozások már csaknem tavaly nyáron megpecsételték a sorsát, végül maradt. A valódi erősítések hiányában abból volt kénytelen főzni, amit kapott. Az viszont, hogy előre kijelentette, idén nyáron nem hosszabbít szerződést, sok mindent elárul(hat) a klub körüli helyzetről. Ismét becsapódott pár ajtó is az öltözőben, talán üveg is tört. Az emberek beszélnek ezt-azt, ám sosem zörgött még a haraszt szél nélkül. Ha úgy vesszük, a meglévő információk birtokában logikus döntés a jövőre nézve a távozása-menesztése. Logikus, de fájó döntés.

Danke Mr. Gegenpressing!


Hélder Cristovao (2020. január 6. -)

5 év alatt 5-6 edző, ez nem sok, ez rengeteg – szerintem. S ha ehhez hozzávesszük, mennyi kész labdarúgó is távozott időnap előtt, kicsit morcosak lehetünk. Nem vagy ismeretlen, sőt! Kösd fel az alsóneműd kedves Hélder, mert olyan helyre jössz, ahol nagy elvárások várnak. Már öt éve folyamatosan csapatot építünk, ráadásul szinte minden évben az edző személye is kérdéses.

A portugál foci merőben eltér a német felfogástól, de ez nem szegheti kedvünk. Inkább az, hogy a számítógépes szlengben, ha állandóan hardvert és szoftvert cserélünk, egyszer csak elkopik a „kiszni”, vagyis fogytán lesz az emberek türelme. Minimális elvárás a nemzetközi porond, játékban vagyunk két fronton is. Egyben biztos vagyok, a legfanatikusabb szurkolókra mindig számíthatsz! Gyere, teljesítsd az álmaikat, és te leszel a király!

Hogy mondják portugálul, hogy hajrá DAC?

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább