Ma egy nagyon izgalmas epizódhoz érkeztünk. Főszereplőnk, Kiss Gábor, alias Gibbó, a somorjai legendás fényképész. Neve hallatán máris felmerülhet pár kérdés a fejünkben. Milyen zenét hallgat a mester munka közben? Minek hatására kezdett hajat növeszteni? Milyen sztorikat fűz a mixben szereplő tíz kedvenc zenéjéhez, és mi köze van a Rómeó Vérzik zenekar hajdani indulásához?
Fotó: Ugróczky István
Gábor egy rendkívüli fotós, aki nem fél használni múlt századi technikákat az egyedi képek eléréséhez. 2002 – 2009 között az Új Szó és a Vasárnap vezető fotóriportere volt. 2007-ben megválasztották az év épületfotósának Szlovákiában. 2011-től a Komáromi Jókai Szinház fotósa. 2012-től a Fomei fotós világítástechnikával foglalkozó cég Magyarországi nagykövete. 2018-ban az Amerikában megrendezett archaikus fotós világbajnokságon, a csendélet kategóriában ezüstérmes lett a Sajtószabadság fotóval, 2019-ben pedig 9-díjból elhozott kettőt, egy ezüstöt, meg egy aranyat. Eddig 5 országban volt kiállítása, legutóbb a fertődi Eszterházy kastély a Múzeumok éjszakáját az ő fotóival nyitotta meg.
És most jön csak a zene.
Kiss Gábor – Gibbó. Somorja szülötte…. Hogy hány éves vagyok? Sokan próbálták már eltalálni. Vannak elméletek, miszerint több mint 2000. Mona Lisa azért mosolyog, mert ott van a szoknyája alatt. De ezt csak az irigyei terjesztik róla. Van benne csúsztatás.
Milyen a kapcsolatod a zenével?
A zene a fotózás mellett az életem. 5 évig vezettem az aranykorban CD-üzletet.
Emlékszel gyerekkorodból, mi volt az első dallam, vagy zene, ami elindított nálad valamit?
Gyermekként nem nagyon érdekelt a zene, mert folyton olvastam. Viszont egyszer meghallottam Beethoven V. szimfóniáját és az teljesen elvarázsolt. Ahogy a kürtök megszólaltak, hatalmas csatajeleneteket képzeltem magam elé.
Mi iránt rajongtál a leginkább tiniként?
Tiniként olvastam. Eléggé visszahúzódó gyerek voltam. A gimiben értek az első hatások, leginkább Pokolgép, Edda, Hobó, Dinamit.
A mai napig milyen zenék, pontosabban milyen műfajok töltötték ki az életed?
A zene iránti szeretetem onnan indult, hogy meghallottam a rádióban az Accept Metal Heart-ját, amiben a gitárszóló egy Beethoven-feldolgozás. Az annyira lenyűgözött, hogy beindult a léggitározás, és egyenes volt az út a rockzene imádata felé. Megtanultam gitározni, jött a zenekaralapítás: New Hooligans, punk ‘n’ roll-t játszottunk.
Aztán ebből a zenekarból alakult a Rómeó Vérzik.
Majd egy CD-üzletet vittem, ahol rám borultak a világ zenéi. Jazz, komolyzene, funky, progresszív rock, stb… Maradjunk annyiban, hogy van egy kb.1000 CD-lemezből álló gyűjteményem. Erre pedig úgy kell gondolni, hogy akkoriban még nem volt internet, nem lehetett zenéket letölteni, csak megvásárolni.
Mi az az irányzat, amivel sosem tudtál azonosulni?
A reggae-t ki nem állhatom. Az úgy fos, ahogy van. Egy akkord ismételgetése. Tudod mit kérdez a reggae zenész, miután elfogyott az utolsó füves cigije, és felébred Jamaicán? Mi ez a szar zene?
Ha meg kellene nevezni pár nagy kedvencet, inspirációt, kik lennének azok?
Metallica, de csak a Master of Puppets lemezig. Az a világ legösszetettebb, legkiforrottabb heavy metal lemeze. A többi tőlük már lónyál. Itt van Mike Oldfield, Jean Michelle Jarre, a Pink Floyd, a Rolling Stones , a Beatlest hallgassák a jó fiúk, én ki nem állhatom. Vagy hatalmas a Cranberries, a Vaya Con Dios, a Dire Straits, a Laibach. A komolyzenében nagyon széles skálán mozgok, de az első Beethoven, Bach, Rachmaninov. Mozartot pl. nem, habár a Requiemje talán a legnagyobb alkotás, ami az elmúlás közeledtéről szól. Van még egy a Queentől, a Show Must Go ON. Itt van még a Doors, a U2 a White Zombie, Sade.
Részt vettél egy csomó érdekes koncerten – melyikhez köthető életed legnagyobb zenei élménye?
A legnagyobb zenei élményem egy komolyzenei koncerten volt. Két zongorán játszottak egy 30-40 másodperces futamot körbe, körbe. Lehet volt egy perc is. A lényeg viszont az volt, hogy az egyik zongorista elkezdett negyed ütemmel késni. Így volt megírva. Ezt játszották talán húsz percig, míg újból össze nem értek a hangok. Szabályos vízióim voltak. Pedig én nem fogyasztok soha alkoholt, se semmilyen más agytorzító anyagot, de akkor repültem!
A fotózásban többféle régi technikát alkalmazol analóg gépekkel. A zenehallgatásban is inkább analóg vagy, mint digitális?
Zenehallgatásban szívesen nyomnám az analóg cuccot, de egyszer egy gyengébb pillanatomban eladtam az összes bakelitemet. Most digitalizáltam a CD-imet, úgyhogy a kényelmet választottam.
Térjünk a mixre. Hoztál tíz gondosan kiválasztott zenét a kedvenceidből, amihez kommentárt is fűztél.
10/1 Vaya Con Dios – Puerto Rico
20 évesen stoppal bejártam Európa nagy részét. Cannes-ban ültem a tengerparton, két napja nem ettem és a bárból ez a zene szólt. Felejthetetlen.
10/2 Dead Kennedys – California Über Alles
Az első szerelmemmel egy elhagyatott padláson álmodoztunk, meg akartuk váltani a világot és semmi más nem történt.
10/3 Accept – Metal Heart
Ez a zeneszám vezetett rá engem arra a gondolkodásra, hogy egy témát mennyiféleképp lehet ábrázolni.
10/4 Bach G-mol zongoraszonátája
Az Esterházy kastélyban volt egy klipforgatás, ahogy fotózom. A kastélynak készítettem a fotókat és a balerinát Juhász Orsi táncoktató, egyben kedvenc modellem személyesítette meg, aki hozta a koreográfiát. Bach zenéje meg hangról hangra ült az egész klipre.
10/5 The Rolling Stones – Paint It, Black
Analóg fényképezőgéppel dolgozom. Feketével festek.
10/6 Motörhead – Liar
Budapesten a Petőfi Csarnokban voltam rajtuk. Két napig utána nem hallottam a saját hangomat, annyira hangosak voltak, és mellbevágók.
10/7 Diana Krall – Temptation
Ami végül is egy Tom Waits-feldolgozás. Házibuli volt, és sok csaj. Hallgasd meg és vond le a következtetéseket!
10/8 John Lee Hooker – Too Young
Nagyon mély, nagyon igaz, nagyon bölcs. Kikezdhetetlen.
10/9 Hair (musical) – I Got Life
Ez volt az a film és betétdala, ami miatt hajat kezdtem növeszteni.
10/10 Gotan Project – Santa Maria
Tango mindenek felett. Bakancslista.
A MIX:
Az eddigi epizódokat az alábbi címen találod!